13 Rész!~Nem kellemes meglepetés

Sziasztok! Hát ha minden igaz akkor egy pár napon belül a blogom változáson fog átesni! Amúgy ezt félretéve, köszönöm hogy ilyen sokan nézitek, ugyanis már jó sokat mutat. És remélem hogy mindenkinek Tetszik! Jó olvasást!

-Te nem vagy normális!-nézett rám szomorúan. Majd időközben megérkezett ez a seggfej Jorge. Annyira nem bírom ezt a gyereket, de ő se engem szóval.-De nem szólok bele. Te életed. Úgy teszed tönkre ahogy akarod. Na pá!

-Várj!-indulok utánuk a terembe. Ám ott volt a meglepetés. Gale volt pasija Lukas látogatott meg minket.-Te mit keresel itt?

-Hát jöttem a barátnőmhöz!-áll fel és odament Gale-hoz. Megsimogatta gyengéden az arcát, majd elkapta a csuklóját.-Vagy már elfelejtettél?

-Engedd el!-lépünk elé egyszerre Jorge-val. Elkezdett hátrálni mire Martina hátulról megfogta Gale-t és elvezette.-Ha bántani mered, vagy valami olyat teszel amit később megbánnál véged! Kapásból tudok 5 embert aki agyonütne. Az Apja (mostoha), az Anyja, Mark, Justin, és én.

-Nyugi, szeretem a csajt.-lép vissza felénk.-És tudom hogy ő is szeret engem. Ha magától lesz az enyém nem bánthattok, mert akkor azt ő szeretné. Én nem teszek semmit erőszakból.

-Még jó hogy!-fordul meg Jorge. Leültem, és elkezdtem telefonozni. Majd megláttam Ash-t. Olyan ideget éreztem a jelenlétében hogy alig bírtam magam visszafogni. Odamentem hozzá és elkezdtem kihúzni a teremből. Majd a szekrényem előtt megálltam.

-Csak egyet kértem!-teszem fel a mutató ujjam.-Hogy ne pofázd el Gale-nak. Mit akartál ezzel. Hogy soha többé ne álljon szoba velem. Ha az az érdeked hogy Jorge-tól elszakítsd, akkor miért tőlem szakítod el? Ne aggódj, mert ezt még vissza fogod kapni.

-Jaj, Justin szívem!-kezdi megint a tegnapi játékát.-Tudod hogy most mi lesz. Te fogod befogni a kicsi szádat, mert a ha nem komoly gondok lesznek. Nyugi nekem is megvannak a módszereim. És ezt nyugodtan veheted fenyegetésnek!

-Oké!-és a képébe röhögök. Tudom hogy ez fog neki fájni a legjobban, mert nekem is rosszul eset mikor Gale kiröhögött. Elindultam, és megkerestem Gale-t-Szia! Ne haragudj amit láttál! De ugye azért ma jössz táncolni?

-Igen, megyek!-egyezik bele.-Bocs! De most nem akarok veled beszélgetni. Ott találkozunk!

-Szia!-intek egyet. Nagyon elrontottam mindent. És megérdemlem hogy haragudjon rám. De valakinek a segítségével talán ez az egész sikerülhet is. Megvártam amíg Martina ideér, mert ő Gale legjobb barátnője.-Marty, légyszíves segíts nekem! Nagyon elszúrtam a helyzetet Gale-vel. Annyit érek csak hogy beszélj vele hogy bocsásson meg.

-Persze! Nem zavar hogy barátja van? Aki nekem is jó barátom. Komolyan azt akarod hogy támadjam hátba Jorge-t?-kérdezi, és teljesen ki van kelve magából.-Nem fogom megengedni hogy elvedd Gale-t tőle. Szeretik egymást, értsd meg!

-Nem, nem azt akarom hogy hozz össze vele!-ezek szerint félre értett. Nekem az is elég ha barátok vagyunk.-Csak legalább legyünk újra barátok. Ennyit kérek.

-Oké! Megnézem mit tehetek.-mosolyodik el. Olyan boldog voltam hogy jó szorosan magamhoz öleltem. Nagyon különös volt az ölelése. Ahogy ölelt, mintha Gale-t öleltem volna. Olyan boldogság öntött el. Éreztem amint a melegség átjárja a testem, minden egyes porcikáját. Ahogy ránéztem rájöttem hogy szerelmes vagyok belé.-Juss, minden rendben?

-Persze!-nézek bele abba a gyönyörű sötétbarna szemeibe. Látom amint megcsillan benne a fény. Hogy nem vettem ezt még észre?-Tudod azon filóztam hogy nincs-e kedved eljönni vacsorázni?

-Ja, szerinted elmegyek, mikor valamelyik nap bújtál egy ágyba azzal a személyjel aki én és Gale is tiszta szívünkből gyűlölünk.-na hát ezt elbasztam.-Inkább őt hívd el, és ne engem! Csáó!

Nekem is el kellet mennem, mert hát most hogy végzősök vagyunk itt a szalagavató. És próbálni kell. Elindultam a terembe, és választottam

*Gale szemszöge*

-Anya, nem láttad Siva-t?-csúszok le a lépcsőkorláton. újabban szokásom a korláton csúszva lejönni. Nem tudom hogy miért de sokkal jobb.-Sehol nem tálálom!

-Úgy tudom Mark elvitte sétálni. Legalábbis vele láttam utol... -és akkor bevágódott az ajtó és Mark jött be rajta Siva-val egyetembe.

-Miért vitted el a kutyámat a beleegyezésem nélkül.-vonom kérdőre. Annyira utálom amikor valamit elvesz tőlem a beleegyezésem nélkül.-Már rég el kellet volna indulnom a stúdióba Juss-hoz. Add ide!

-Jól van na! Nem kell hisztizni.-veszem ki a kezei közül a pórázt. Elkezdtem futni, de úgy ahogy csak a lábaim bírták. És hát az igazat megvallva, sokkal hamarabb oda is értem mint ahogy terveztem. Majd mihelyst beértem meg sem álltam az öltözőig. Bent felkaptam a táncruhámat és kiszaladtam nyújtani. Majd elkezdtünk táncolni. Olyan nehezen telt el az a 3 óra. Brr! Majd mikor lassan vége lett bementem az öltözőbe. Mivel volt egy kis időm megnéztem  ruhákat. Nagyon szépek voltak. De maradtam a sajátomnál.
Felvettem majd felkötöttem a hajam, és magamra húztam a kabátomat. Éppen indulni akartam amikor kopogtak az ajtón.-Szabad!

-Szia! Haragszol még?-jött be Juss.

-Nem. Te döntésed!-állok meg előtte. Tényleg nem nagyon zavar mert, hát az ő döntése. Engem nem nagyon érdekel, mert velem van Jorge.

-Kérhetek valamit?-néz rám olyan sejtelmes tekintettel.-Tudod nekem eléggé bejön Martina, és nem akarsz rólam jókat mondani? Nagyon szép lány, nem is értem hogy nem vettem eddig észre!

-Na végre!-csattanok fel. Persze, ők úgyis összeillenek. De Martina eléggé makacs. Nem biztos hogy rá tudom beszélni.-Naná hogy beszélni fogok vele. Hogy is nem vettem észre. Ti nagyon is össze illetek. Megígérem hogy mindent elkövetek!

-Köszönöm! De menj, nem tartalak fel!-adok neki egy ölelést majd hazafelé veszem az irányt. Beszélni akartam Jorge-val. Már régen meg akartam tőle kérdezni amit most fogok megtenni.

-Hola! Ide jöhetek?-kérdezem. Csak int hogy menjek oda. Odabújok hozzá, és jó szorosan megölelem. Magamba szívom a parfümje és dezodorja illatát. Annyira szeretem mikor így ölel.-Meg akarok kérdezni valamit! Mi lett volna ha nem veszítem el a babát? Akkor mit csináltál volna?

-Nem tudom! Már én is sokat gondolkoztam ezen.-vakarta meg az állát.-Szerintem el kellet volna vetetni. Te is és én is nagyon fiatalok vagyunk! Ez lett volna a legjobb. Ha kicsit öregebbek lennénk akkor gondolkodás nélkül megtartanánk, de így ez lett volna a leglogikusabb lépés.

-Te megőrültél?-húzódok el tőle.-Nem hiszem el hogy képes lettél volna erre. Egy gyerek életéről beszélünk, fel tudod ezt fogni? És nem is akármelyikről, a tiedről! Azt hittem hogy leszel annyira képes hogyha már megcsináltad akkor viseld is a gondját.

-Gale!-elég volt. Nem akartam többet hallani. Felálltam és kiviharoztam a szobából.-Gale, állj meg! Fáj nekem is hogy ez történt, de vagy így, vagy hogy megölik!

-És te hagytad volna!-nézek rá szemrehányóan.-Te vetetted volna kések alá. És azt soha, érted soha nem bocsájtottam volna meg. Szakítani akarok!

-De... Én nagyon szeretlek, csak..-kezdett el magyarázkodni.-Érts meg. Nagyon nehéz nekem is. De legyen ahogy akarod!

Még egyszer adok neki egy búcsú csókot, és bemegyek a szobámba. Amint bezártam nekidőltem az ajtónak, és hagytam hogy a zokogás erőt vegyen rajtam. Odaszaladtam az ágyamhoz, és lefeküdtem. Majd lassan, de biztosan álomba sírtam magam.

*Másnap*

-Kicsim kelj fel! Péntek van!-hallom meg Anya vékonyka kis hangját. Felülök az ágyon és a szememhez nyúlok. Érzem amint az elmosódott smink rászáradt az arcomra. Ezért gyorsan felálltam, és lemostam magamról. Majd egy jó kis ruhát vettem fel. Egy laza smink és Siva a kezembe. Belenéztem a tükörbe és meg voltam elégedve magammal. De nem azért, csak jól mutattam. És feltűnt hogy a hajam vége kezd kopni. Szóval a szalagavatóra menni kell fodrászhoz. A szalagavatóról jut eszembe. Én attól még Jore-val táncolok. De nem baj.

-Jó reggelt!-jövök le a lépcsőn. A szememmel Jore-t kerestem de nem volt sehol.-Én indulok is a suliba. Ma szerintem csak este jövök haza.

-Miért is?-teszi csípőre a kezét Anya.

-Mert Tara, Marty, és én elmegyünk menyasszonyi ruhát kölcsönözni a szalagavatóra. És utána egyből megyek a táncterembe. Majd jövök, puszi!

-Szia!-elindulok az ajtó felé, és kilépek rajta. Megcsapott az a finom illat. A hideg téli levegő. Amint belélegzed, és mikor kifújod látod ahogy szétszéled a levegőben. Az idő igaz kicsit borongós volt, és esett a hó, de attól tökéletes. Majd amikor kigyönyörködtem magam, elindultam a suliba.

-Na szia!-ugrik elém Tara. Ő egy osztálytársunk, akivel nagyon jó barátok vagyunk, de azért nem vagyunk LB-k.-Áll még a kölcsönzés? Mert én teljesen fel vagyok készülve.

-Persze, megyünk! De nekem meg kell keresnem Martina-t. Majd akkor 2-kor itt találkozunk. Pusszancs!-köszönök el tőle. Átrohanok a folyosón, és Marty- ig meg sem állok.-Szia! Mizu?

-Veled zu?-néz rám komoran.-Olyan szomorú vagy, minden rendben?

-Nem! Szakítottam Jorge-val.-ölelem magamhoz. Komolyan el sem hiszem hogy ilyenre lett volna képes!-és nagyon hiányzik, de amit tett volna... Áhh hagyjuk! Nem akarok róla beszélni!

-De miért?-néz rám. Bár nem láttam magam, éreztem amint a szemem elkezd gyöngyöződni. Ezért ezt megelőzve felnéztem a plafonra hogy el ne kezdjen csorogni a könnyem.-Oké, de nekem órám van Mr. Conich-al. Majd talizunk!

-Szia!-én meg visszafordultam a szekrényhez. A telefonomhoz nyúltam, és automatikusan Jorge nevét kerestem. Majd rájöttem hogy mi már nem járunk együtt. Inkább vissza tettem.

-Gale! Drágám! Hát szia!-áll meg mellettem az az ember akiről azt hittem hogy szeret. Ő volt Lukas. Kénytelen voltam ránézni ugyanis az államnál fogva fordított maga felé.-Sajnálom hogy szakítottál Jorge-val. Te szegényke!

-Te... Te honnan tudod?-ez nem lehet igaz! Kémkedik utánam?

-Ne félj mindent tudok rólad!-neveti el magát. El tudjátok képzelni hogy én ezzel a gyerekkel jártam? Még én magam sem hiszem el.-Azt is tudom hogy ma úgy keltél fel hogy az arcodra száradt a sminked! Tuti hogy eltaláltam, különben nem vágnál ilyen hülye fejet. De hát nincs is azzal baj ha tudom, ugyanis még a barátod vagyok. Nem szakítottál velem! Látom a szemeden hogy szeretsz!

-És akkor mi van?-félreértés ne essék. Nem szeretem, csak mivel ő is sokat játszott velem én is megleckéztetem.-Akkor mi van ha igen?

-Gyere hazakísérlek!-elindultunk haza. Egész úton meg sem bírtam szólalni. Nagyon szégyellem magam. Aljas módon átvágom Lukas-t. És neki ez nagyon fog fájni. Vagy mégsem? A lényeg ég a pofámról a bőr.-Hát megjöttünk! Miért nem szólaltál meg egész úton?

-Hát...-majd kilépett az ajtón Jorge. Na most tuti hogy egy életre meg fog gyűlölni.-Jorge!

-Ti meg mi a fenét csináltok? Na húzz innen!-ellökte Lukas-t és behúzott magával.-Ugye nem jöttél össze vele?

-Én...-kezdek bele a magyarázkodásomba.

-Hát ezt nem hiszem el. Tegnap szakítottunk, és te máris a karjaiba ugrasz! Olyan nagyot csalódtam benned, mint még soha senkiben és semmiben. Én szerettelek, szeretlek, és szeretni is foglak! De te inkább őt választod. Már komolyan kezdesz olyan lenni mint Amy! És még te prédikáltál Justin-nak. Akkor én mit mondjak. Tudod az rád is igaz hogy "Mindenki úgy bassza el az életét ahogy akarja!"

12 Rész!~Félrelépés

Sziasztok! Egy kicsit késett a rész, de most már ilyen rendszerességgel fognak következni. Jó olvasást mindenkinek!

-Kislányom mit...-nem tudta befejezni mert meglátta hogy mit nézünk.-Meg tudom magyarázni. Kezdem is. Hát azért nem akartam neked egyenlőre beszélni mert nem tudtam hogy mondjam el. Ne haragudj rám!

-Anya te gyereket vársz?-kérdezem teljesen döbbenten.-Nem haragszom, de 35 éves vagy és hát ilyen idősen gyereket szülni, nem szoktak. De te tudod. Nem haragszom, és semmi bajom. Ígérem mindenben támogatlak. És amúgy azért volt ekkora a hasad.

-Köszönöm!-ölel magához. Magára hagytam anyát és kimentünk a szobából. Elmeséltem Marty-nak és ő is teljesen le volt döbbenve.

-Figyelj, nem nézünk filmet?-kérdezi mire mind a ketten bele egyeztünk. Felmentünk az emeletre és beraktuk a Kavarás filmet. Szétnevettük az agyunkat. Majd mikor a film véget ért, megkértem Marty-t hogy aludjunk hárman. És úgy is lett.

*Másnap*

-Hahó! Álomszuszék!-kelteget Marty.-Gyerünk ébredj!

-Oké fent vagyok!-adom be a derekamat. Felöltöztem majd, leszaladtunk a télikertbe. Nagyon szép volt. Leültünk a kanapéra és elkezdtünk beszélgetni. És végül arra lettünk figyelmesek hogy elkezdett esni a hó. Nagy szenvedélyjel figyeltük, amint egymást megelőzve esnek a földre és betakarják a talajt. Csodaszépen esett.-Menjünk ki!

-Oké!-és azzal kiszaladtunk a kertbe. Úgy kezdtünk el játszani mint a gyerekek. Elkezdtünk hógolyókat gyúrni, amit később egymás fejéhez dobáltunk. Olyan szép pillanatok voltak. De később Juss, és Mark is csatlakozott. Mintha újra gyerekek lennénk. Csak egy kicsit nagyobb testbe zárva. De ugyanazokkal a vágyakkal! Ugyanazzal a szenvedélyjel. Nagyon jó volt.

-Na ez a tiéd!-nyom az arcomba egy maroknyi havat az én drága kis bátyám. Bármennyire is akartam, de nem tudtam rá haragudni. Ám neki sikerült, mikor orrba kaptam egy hódarabbal.-Na most véged!

-Szeretnéd!-kezdtem el szaladni, csak hát nagyon csúszott minden így hatalmasat pukkantam. És ezt Mark ki is használta. Szó szerint megfürdetett a hóban. Az arcomat telenyomta hóval, és még csak szabadulni sem tudtam, mert rám ült. Annyira boldog vagyok, mert tényleg szeretjük egymást. És már testvérpár meg egymást tépi. Szeretem őt, és örülök hogy ilyen testvért kaptam. De persze nekünk is vannak olyan pillanataink, amikor torkunk szakadtából ordítunk egymással. De ennek ellenére, nem tudnánk a másik nélkül élni.-Oké elég nem kapok levegőt! Mark szállj le rólam!

-Rendben.-Feltápászkodik rólam, majd a kezét nyújtja segítségül. Nem szívesen, de elfogadtam. És nem maradt ennyibe a játék. Mivel Juss még szinte teljesen száraz volt, ahogy Jorge és Martina is. Na ez ellen máris tennünk kell. Megbeszéltük Mark-al hogy enyém Juss, övé pedig Martina. És szépen el is rendeztük őket. Martina ugyanúgy fürdött mint én, Justin pedig az arcába kapott egy rendes adagot, amit én vissza is kaptam. Majd célba vettem Jorge-t. Hát ő kapta szerintem a legnagyobbat. Mivel az udvaron van egy kis árok, és mellette pedig egy kis halastó. Az árkot akarta átugrani csak a lába megcsúszott a ropogós havon. És egy furcsa pozícióban kötött ki az árokban.

-Most már te is vizes vagy.-mondom nevetve. Szinte épphogy csak kimondtam, már vissza is kaptam, de nem tőle. Mark meg akart lökni, csak én rosszul estem és pont bele a tóba. A víz jéghideg volt. Annyira váratlan volt ez az egész hogy szinte észbe se kaptam. Elkezdtem úszni, de összekevertem a lefelé, és a felfelé vezető utat. Szinte már levegőhiányban szenvedtem amikor megéreztem valakinek a kezét. Majd felrántott. Ahogy megéreztem a levegőt, a köhögésem utat tört magának és alig bírtam abba hagyni.

-Gale! Jobban vagy?-kérdezi Mark. Mire csak egy bólintással jeleztem. Látta rajtam hogy fázok, mert bele esni egy -10° fokos vízbe, majd kijönni belőle a szintén hideg levegőre. Senkiknek nem lenne melege.-Menjünk be!

-Oké!-bementünk és vettem egy frissítő zuhanyt. Tényleg nyugtató amikor beállsz a zuhany alá és hagyod hogy átjárjon a melegség. Felemelő érzés. És közben nem törődni semmivel. És én is pont ezt tettem. Nem érdekelt semmi. Egy 10 perc után rászántam magam hogy szálljak kis a tus alól. Megtörülköztem és felkaptam egy ruhát. Csak csizma helyett egy kis mamuszt vettem fel. A kezembe vettem Siva-t és leszaladtam. -Itt is vagyok! Miről beszéltetek?




































-Rólad!-na hát ez meglepett. Miért akarnak rólam beszélni?-Figyelj, már nagyon köhögsz, és meg vagy fázva. Nem fáj semmid?

-De, a hátam!-mi van akkor hogyha fáj a hátam? Semmi. Majd biztos hogy el fog múlni. Nem hiszem hogy egy hátfájásból olyan nagy baj lenne.-Nincs semmi baja.

-Akkor tüdőgyulladásod van!-ne! Ne, ne, ne, nagyon ne! Akkor biztos hogy be fognak vinni a kórházba. Mielőtt még megtették volna felálltam, és elkezdtem szaladni. Csak utol értek.

-Gale! Ez nem játék! Be fogunk vinni a kórházba. Vegyél fel valami cipőt és lent találkozunk.-Unottan felkullogtam és kerestem egy magassarkút. Nehéz volt de végül sikerült döntenem.

-Itt vagyok! Gyere Jorge!-kiáltom el magam. Mire kijelentette hogy nem jön, mert gyűlöli a kórházat.-Na induljál meg magad előtt amíg szépen mondom. Szerinted én szeretem. Én sem akarok menni mégis kell. Amúgy is te kezdted, és ha én megyek akkor bizony te is jössz velem!

-Muszáj?-kérdezi hisztisen.

-Bizony muszáj!-ragadom meg a kezét, és elindulok vele a kocsi felé. Bevágódtunk a hátsó ülésre, és bevackoltam magam a kedvenc kabátomba. Az egész utat így töltöttem. És mikor megérkeztünk remegve szálltam ki a kocsiból. Felsétáltam a lépcsőn és a rendelőig meg sem álltam. Már pont le akartam ülni mikor kijött az orvos. Nagyon megijedtem. Elkezdtem szédülni, majd szép lassan minden elsötétült.

************************************************************************************************

Egy kórteremben keltem fel. Semmire nem elékeztem. Körülnéztem, de sehol senki. Csak hangokat hallottam. Pont arra beszélgetésre lettem figyelmes amikor az orvos beszél.

-Miss. Evans jó kezekben van most már. Őt megtudtuk menteni de a babát nem.-Milyen babát. Én nem vagyok terhes, és nem is voltam. Nem tudom hogy az orvos miről beszél.

-Hogy érti hogy a babát nem?-hallom meg Jorge szavait, ami kicsit ijedtek.

-Ja máris. Ezt még nem lehetett tudni, én is nehezen láttam meg de Miss. Evans gyermeket várt.

-Nem! Ezt nem tehetik velem.-kezdem el ordítani torkom szakadtából. Borzasztó ez az érzés. Mikor hogy anyuka vagy. És hogy még csak nem is láthatod a saját gyermekedet. Nem foghatod a kezedbe. Nem hallhatod ahogy legelőször felsír. Nem is tudtad neki azt mondni hogy: "Te vagy a legszebb!" Ezeket gondoltam és a sírás egyre jobban úrrá lett rajtam. Hallottam amint Jorge beront és odaszalad hozzám. Amint azt mondja: "Minden rendben lesz!" És közben neki is csorog végig az arcán a könny, ami végül a takarómra esik le.-Ne mond hogy minden rendben lesz! Mert te is tudod jól hogy semmi sem lesz rendben!

-Kérem menjen ki!-szól Jore-ra az orvos. Elengedte a kezemet, és kiment. Az orvos addig adott egy injekciót, aminek köszönhetően mély álomba merültem.

*Aznap 20:43*

Eddig tartott a nyugtató. Felébredtem, és magam mellet találtam Anyát, Marty-t, Juss-t, Mark-ot, és Jorge-t. Ott ültek egy kanapén. Egyikük sem vette észre hogy felébredtem ezért nekem kellet felülni.

-Gale!-szalad oda Anya.-Kincsem megnyugodtál?

-Tényleg terhes voltam?-kérdezem, és érzem hogy a szemem elkezdett gyöngyöződni.- Tényleg gyereket vártam? Ugye nem hallt meg? Anya mondj már valamit!

-Kincsem, annyira sajnálom!-mikor meghallottam mintha kettétörtek volna. Úgy tört fel belőlem a sírás. Nagyon szomorú voltam, és ha nem mondom hogy menjünk ki,talán ez az egész nem történik meg.-Nyugodj meg, kérlek.

-Szerelmem, hidd el lesz majd másik.-fogta meg a kezemet. Láttam hogy a szeme tiszta vörös a sok sírástól. Megértem. És ő is megért.-Nekem is nagyon fáj, de muszáj lesz kibírnunk. Nekem el kell mennem, de 2 óra és itt vagyok melletted. Nagyon szeretlek.

-Szia!-engedem el a kezeit, majd Anya felé fordultam. Láttam hogy nem valami boldog, és tudom hogy miért nem az. Tényleg nagy felelőtlenség volt hogy nem védekeztünk, és tudom hogy ezért még otthon kapni fogok. De teljesen megérdemlem.-Nagyon haragszol?

-Fiúk kimennétek?-néz Anya a fiúk felé. Mire egy kérésre felállnak és az ajtó felé veszik az irányt. Anya csak a szemével kíséri ki őket, azért hogy végig tudja fogni a kezemet.-Hányszor beszéltünk már erről? Nem igaz, mennyi ideig tartott volna bevenni egy fogamzásgátlót, vagy elővenni egy gumit? Annyiszor mondtam, de látom nem elégszer. Mindig mondtad hogy tudod, csak nem mondjam el többször.

-Tudom és igazad van!-mert tényleg így volt. Mióta betöltöttem a 12-t, azóta mást sem hallottam csak azt hogy: "Ha lefekszel egy fiúval, mindig kell védekezni!" És az igazat megvallva már tele volt a hócipőm. Mást sem hallottam. Én meg csak azt kántáltam hogy: "Tudom Anya! Már vagy ezerszer elmondtad!" De mégse tudtam annyira hogy be is tartsam.

*Jorge szemszöge*

Nagyon nehéz volt otthagynom Gale-t, de muszáj volt. Pedig megkérem a rendezőt hogy ma ne menjek be, de azt mondta hogy kötelező. Még este ilyenkor is képes volt behívni.

-Jorge! Nyugodj meg.-fogta meg a vállamat Martina. Nem ért sokat, de azért jól esett. Nem bírtam válaszolni, mert nem akartam már többet sírni.-Itt vagyunk, hova mész?

-Sehova!-válaszolom. Lehajtottam a fejem és bementünk a "Stud!o"-ba. Pont észrevettek ezért mindenki odajött és azt kérdezte hogy mi a bajom.-Martina mond el te.

*Martina szemszöge*

-Hát, kiderült hogy Gale terhes!-kezdek bele. Tényleg nagyon sajnálom, és nem tudok mit csinálni. És még Gale magát hibáztatja.-És elveszítették a babát.

-Úristen! Ez szörnyű!-gondolják ugyan azt amit én. Időközben Jorge is kijött. De nem látszott rajta hogy sírt. Ugyanis a sminkes lealapozta, így olyan mintha nem történt volna semmi.-Jorge részvétem a történtek miatt!

-Köszi, de inkább essünk túl rajta!-elkezdtük a forgatást és hamar túl is lettünk rajtam. Alig fejeztük be, már Jorge indult is vissza a kórházba.

*Justin szemszöge*

-Na hogy vagy?-érdeklődök.-Nagyon megviselt.

-Igen!-válaszolja mereven. Teljesen kivan.-Nem jött még vissza Jorge? Annyira hiányzik. Szeretném végre magamhoz ölelni.

-Nem!-annyira rossz, hogy nem érti, milyen nehéz nekem őket együtt látni. De az én hibám. Ha akkor nem szakítok vele, akkor ez az egész most nem lenne ez. Akkor most még mindig velem lenne, és az én gyerekemet várta volna.-De nem tudom hogy miért várod annyira...

-Itt vagyok!-ront be az ajtón az említett személy.-Jobban vagy? Justin kérlek kimennél?

-Én már itt sem vagyok.-kimegyek, és elindulok az autómata felé. Ittam egy  fekete kávét, ami nagyon keserű volt. Mivel rá már biztos nem is lesz szükség inkább elindultam haza. Letusoltam, és egy boxer alsóba lefeküdtem az ágyba. Majd amikor már majdnem elaludtam valaki csöngetett. Na hát rá semmi féle képen nem vártam volna. Ashley volt az.

-Szia tigris!-esik nekem.-Merre van a szobád?

-Mit csinálsz itt?-tolom el magamtól. Nem válaszolt csak újra nekiesett a nyakamnak. Komolyan mondom hogy nem bírtam magam visszafogni. Belementem a játékba.-Gyere csak az emeletre!

-Na ezt már szeretem!-felmentünk és egy pillanat alatt levetkőztem majd őt is megszabadítottam az utolsó ruháktól amik a testét takarta. És aztán jött a játék.

-Jó reggelt cicafiú!-érzem hogy valaki elkezdi csókolgatni a hasam.-Mi a mai program?

-Az hogy eltűnsz a házamból!-tolom be a fürdőszobába. Felöltöztem és rányitottam. Már ő is normális ruhában volt.-Na tipli. És ha eljár a szád Gale előtt.

-Ja, hogy ez a gyengéd!-rácsaptam az ajtót. Annyira nagy hülyeséget csináltam. Inkább elindultam a suliba. De az ottani meglepetés nagy volt. Ott volt Gale is.

-Hát te?-megyek oda hozzá. És velem egy időben oda ért Ash is. Volt nála egy laptop. Nem tudtam hogy mit akar csinálni, de hogy nem jót az olyan biztos minthogy itt állok.-Mit akarsz Ash?

-Gale-nek valamit mutatok.-oda hívta magához és elindított valamit. Mivel felkeltette az érdeklődésem én is oda mentem. És az volt rajta amikor lefeküdtünk.

11 Rész!-Ezt nem hiszem el

Nem mertem hozzá nyúlni mert attól féltem hogy rosszabb lesz. De szerencsére a mentő hamar ide is ért. Azt mondták hogy nincs nagy baja, mert úgy esett hogy csak egy kicsit sérült.

-Ott lehetek vele a mentőbe?-kérdezem mert végig vele akartam lenni. Az orvos csak bólintott, én meg Martina-hoz fordultam.-Folytassátok a koncertet nélkülem. Ott leszek vele. Sziasztok.

-Szia!-köszön Marty. Beszálltam a mentőskocsiba, majd elindultunk. Míg én fogtam Gale kezét, addig az orvosok vizsgálták. Az már biztos hogy a keze eltört, de nagyobb baja nincs. Az út rövid volt és amint odaértünk, bevitték egy kórterembe. Kb. 30 perc után az orvos ki is jött.

-Uram!-szólított meg.-Miss. Evans jobban van. A keze eltört, és egy kisebb agyrázkódást szenvedett. Pihennie kell. Be lehet hozzá menni, és nyugodtan itt is maradhat. Két ágy van ha esetleg itt szeretne aludni.

-Köszönöm!-vettem ki a tárcámból pénzt, mert azért úgy illik. De el is fogadta. Na mindegy. Bementem hozzá, és láttam amint a keze gipszbe van. Leültem mellé és megcsókoltam.-Gale!

-Jorge!-nyitja ki a szemét.-Mi történt? Arra emlékszem hogy táncoltam, és valaki megfogta a lábam majd elvesztettem az egyensúlyom, és ennyi.

-Nyugi minden rendben!-nem tudtam máshogy nyugtatni. Csak egy biztató mosolyt küldtem felé, amit ő meg is kapott. Majd arra lettünk figyelmesek hogy valaki kopog az ajtón.-Jöhetsz!

-Gale!-szalad oda hozzá Marty. És szépen lassan mindenki bejön.-Jobban vagy?

-Igen!-mondja mosolyogva.-Köszönök nektek mindent. Aranyosak vagytok hogy eljöttetek. D nincs nagy bajom. Sőt semmi bajom.

*November 30*

Hát igen. Elérkezett a tél. Sok minden történt. Én és Jorge még mindig együtt vagyunk, és Justin nagyon jó barát. Tiszteletben tartja hogy egy pár vagyunk. Azóta ő is újra össze jött Selena-val, akivel nagyon jóba vagyok. A baleset óta minden rendben. Az én tánciskolám nagyon népszerű, és sokan járnak oda. Amy és Ash pedig mindent megtesznek hogy szétszakítsanak Jorge-tól. Martina, még mindig szingli, de azt mondja így érzi jól magát. Én meg most pont táncórát tartók ezen a szép téli napon.

-Gyerünk lányok!-indítom el újra a zenét.-És 5,6,7,8!-Nagyon jó ez az iskola főleg hogy én vagyok az igazgató. Mikor végeztünk, egyből hazafelé vettem az irányt. Alig vártam már hogy bebújjak a jó meleg takaróm alá.

-Gale!-hallom meg drága barátom hangját.-Képzeld hogy a Violetta műsorba keresnek egy lányszereplőt, aki eljátssza barátnőmet. Neked úgy is jó a hangod, hát miért nem jelentkezel?

-Nem tudom! Nem akarom nézni ahogy Martina-val csókolózol.-vallom be neki az igazat. Melyik lánynak jó nézni amikor a barátja egy másik lánnyal smárol. Jó tudom hogy csak egy szerep, de akkor is rossz lenne látni ahogy Martina és Jorge csókolózik.-Jó talán. Majd meglátom!

-Köszi!-ad egy csókot.-Itt aludhatok?

-Gyere!-hívom oda magamhoz. Hát lehet hogy igaza van, és tényleg el kellene mennem. Végül is Justin is sokat mondta hogy jó a hangom.

*Másnap*

Reggel mikor kinyitottam a szemem már egyedül voltam. Mivel ma lesz a meghallgatás a műsorba. Gondoltam hogy elkészülök. Kimásztam az ágyból és egyenesen a fürdőt céloztam meg. Beálltam a zuhany alá és hagytam hogy a víz végig folyjon a testemen. És közben azok a gondolatok jutottak az eszembe: Miért ilyen távolságtartó Justin? Miért nem olyan jó a kapcsolatunk mint volt? Talán jobb lett volna ha nem  vallja be az érzéseit? Akkor most is jó barátok lehetnénk? Mikor már úgy gondoltam hogy elég volt ennyi tusolás, kiszálltam a zuhany alól, és felöltöztem. Utána felkeltettem a kis Siva kutyát is. Eléggé haragudott érte, de nem baj. Adtam rá is egy meleg ruhát hogy ne fázzon. Még egy kicsit le akart pihenni, de nem engedtem. Inkább levittem magammal.

-Jó reggelt!-köszönök a többieknek. De plusz két személy is volt itt. Justin és Selena. Odamentem hozzájuk és adtam nekik egy-egy puszit. Ugyanígy Mark-nak, Anyának és Greg-nek (anya férje). Jorge-nak meg egy nagy csókkal köszöntem.-Mi a kaja?

-Rántotta, ahogy szereted!-rakja elébem a reggelimet Anya. Mivel jó nagy adagot csinált inkább neki is kezdtem, nehogy a végén ő faljon fel engem. Kb. 5 perc után semmi nem is maradt a tányéromon.-Egészségedre!

-Köszi, finom volt.-adok az arcára egy puszit.-Selena, Justin délután megyek a Violetta sorozatba cassting-ra. Nincs kedvetek megnézni?

-Jaj, persze hogy ott leszünk!-mosolyog rám Selena.-Mikor kezdődik?

-3-kor.-adom meg az időpontot. Még egy kicsit beszélgettünk majd Jorge-nak az a szuper ötlet jutott az eszébe hogy menjünk el korizni. Szóval megbeszéltük hogy Justin, Selena, Martina, Jorge, és én elmegyünk korizni.-Indulhatunk?-szaladok le Siva-val a kezembe.

-Persze!-mondja Justin. Elindultunk és 10 perc után ott is voltunk. Béreltünk egy saját pályát, ahova Siva is bejöhetett. És hát nagyon sokat nevettünk. Szegény Siva olyanokat esett a pályán. Nem bírt megállni.

-Hé Marty! Vigyázz!-szólok oda neki. De ő nem vette észre hogy csak viccből mondtam neki. Lenézett és nem figyelt, aminek következtében seggre ült. Akkorát pukkant mint az ólajtó. Mi meg először kinevettük utána segítettünk.

-Kösz!-mondja nevetve.-Jó tényleg vicces volt mert én is nevettem.-de hát tényleg nevetett. Jorge is akart egy kicsit mutatványozni, de hát annyira elkapta a hév hogy nem bírt megállni, így együtt estünk el. Na ekkor meg mi nem nevettünk.

-Áuu!-szisszen fel Jorge.

-Komolyan?-kérdezem.-Te mondod hogy "Áuu!" mikor én vagyok alul? Ugye most csak viccelsz?-kérdezem. Majd nagy nehezen felállt rólam. Folytattuk a beszélgetést, és Justin és Selena is úgy járt mint én meg Jorge. egy óra után már mindenki kezdte megunni, mert hát eléggé el lehet benne fáradni. És közösen úgy döntöttünk hogy elindulunk haza.

-Minden megvan?-kérdezem. Nem akartam hogy valami itt maradjon, mert az akkor sose lesz meg. Mikor megnéztük hogy minden megvan-e elindultunk haza.-Jore, ha hazaértünk induljunk is!

-Jore? Milyen becenév ez?-kérdezi nevetve.-De nekem tetszik. Amúgy rendben. Szerintem nem kell átöltöznöd, mert csinos vagy!

-De átöltözök, mert csupa víz a nadrágom.-és tényleg az volt. De nem azért mert bepisiltem, hanem amikor elestem jeges lett ami később megolvadt és csupa víz. Justin-t és Selena-t kiraktuk, majd elmentünk haza. Martina is jött velünk, mert hát ő is zsűri lesz a meghallgatáson, úgy mit az összes többi színész és akkor jön velünk. Vissza hozzánk. Bementem a szobámba és valami csinos kis ruhát vettem fel. Siva-ra is adtam egy másik ruhát, mert az ő cuccai is csupa vizesek voltak. Mikor ez készen volt leszaladtam, és indultunk is. Nem voltak sokan. Mégis hamar végeztünk. De nem mondták meg hogy mi az eredmény.

-Figyelj!-szólalok meg, mire Jorge rám figyelt.-Néztem a Violetta-t. És láttam ahogy megcsókolod Marty-t. És nem úgy ahogy engem. Szinte csak hozzá érinted a szádat az övéhez. Engem szinte felfalsz.

-Örülj neki hogy téged máshogy csókollak meg!-csattan fel hirtelen. Aztán elindultunk haza. Martina azt szerette volna ha otthon kitesszük, de ragaszkodtam hozzá hogy aludjon ott nálunk. És úgy is lett. Előkészítettem neki a vendégszobát, majd átmentem Anyáék szobájába de nem volt bent senki. És most is feltűnt hogy négy ajtó van. Benyitottam az elsőbe és az volt a gardrób. A második szintén az volt. A harmadik a fürdőszoba. És negyedik teljesen ledöbbentett. El sem hittem amit láttam.

-Gale! Megvan amit kerestél?-jön be Jorge. Mikor meglátta hogy mit nézek neki is elállt a szava. Meg se tudtunk szólalni. Hogy titkolhatta el Anya...

10 Rész!-Elegem van

Sziasztok! Hát elérkeztünk a 10. részig. Nagyon örülök hogy ilyen sokan nézitek és köszönöm nektek. Jó olvasást!

-Ez meg mi?-nézek rá.-Ez nem ma történt. Itt még barna a hajam! A dátumot meg biztos odaszerkesztették! Légyszíves higgy nekem!

-Nem tudom hogy miért csinálod ezt velem de fáj!-néz rám azzal a mérges tekintetével. Szinte látom ahogy könnyezik.-Szeretnék neked hinni de nem adsz rá elég okot. Sajnálom! Fáj, de igaz.

-Komolyan?-kérdezem majd kiszaladok a szobából.

*Jorge szemszöge*

-Komolyan?-kérdezi Gale. Kiszalad a szobámból és legszívesebben utána rohannák, de nem tehettem. Majd érkezik egy másik üzenetem:

Na Ash, az biztos hogy Jorge és Gale egy életre szakított. Most ha akarsz menj és most csábítsd el. Úgy is szomorú, biztos kapaható lesz! Amy xoxo!

Gale-nak igaza volt! Akkor ez a kép hamis én meg most szakítottam Gale-el. Nagyon nagy hülyét csináltam szegény lányból. Kimentem a szobából és lassan, de biztosan felmentem Gale-hez.

-Mi az?-kérdezi kisírt szemekkel.-Nem akarom hogy így láss. Légyszíves menj ki!

-Nem!-csukom be az ajtót és leülök vele szembe.-Most kaptam egy új üzenetet, amiben Amy leírja Ash-nek hogy biztos szakítottunk, és most kapható vagyok. De tudod hogy csak téged szeretlek!

-Tudom, és én is szeretlek!-áll fel és megölel. Olyan jó érzés mikor megölel. Melle a mellkasomhoz ér úgy ölel meg. Elmondhatatlanul szeretem.-Ha már annyira szeretsz megmasszírozod a hátam?

-Persze!-ledobta a pólóját, és hasra feküdt. Vettem elő testápolót és ráültem a combjára, de persze csak óvatosan.-Kikapcsolhatom a melltartódat?

-Nyugodtan!-mondja, és szépen lassan kikapcsoltam. Nyomtam a hátára krémet és szép lassan elkezdtem masszírozni.-Ez igen, de jól csinálod! Gyakoroltál?

-Nem!-válaszolom nevetve.-De nem fáj? Mert van benne két nagy göcs. Itt meg itt.-nyomkodom meg mire kiáltott egyet jelezve hogy fáj neki. Egy 30 perce biztos masszíroztam mert már majdnem elaludt.-Akkor én megyek! Aludj!

-Ne!-szól rám. Na ez fura. Miért mondja hogy ne menjek el? Kíváncsi vagyok.-Miért nem fejezzünk be azt amit akkor kezdtünk el, mielőtt jött az SMS.

-Vagyis amit félbe szakított az SMS?-várjunk! Nem értem. Akkor most mi lesz? Egybe biztos vagyok nemsoká kiderül.-Biztos vagy benne hogy készen állsz?

-Te csak gyere ide!-mondja nevetve. Hát jó kisfiúként szót fogadok! Odaszaladtam és ráugrottam az ágyra és pont úgy érkeztem hogy Gale, nem tudott kijönni sehogy sem! Megcsókoltam majd szép lassan lefeküdtem mellé. Gale lassan a pólómhoz nyúlt, de én valahogy éreztem: erre ő még nem áll készen. Levette rólam, és már kezdtem volna leállítani mikor Gale mostohatestvére (aki nem ebbe a házba lakik) benyitott.

-Jaj, elnézést!-takarja el a szemét.-Csak Anyukád szólt hogy gyere le mert jött az anyukám. És szeretném nektek is bemutatni. De bocsi hogy megzavartam valamit.

-Gyere menjünk le!-mondom, és ezzel kimentettem magam.-Majd este lesz folytatás. -Lementünk és bemutatkoztunk. Kedves az anyukája és a barátnője is. Alig vártam hogy lefeküdjek mert már eléggé fáradt voltam.-Elnézést de én vissza mennék a szobámba lefeküdni. Jó éjszakát!

-Én is jövök!-rohan oda hozzám Gale. Nem tudom mi van vele, de nagyon furcsa.-Folytatás?

-Figyel!-ülök le vele az ágyra.-Nem tudom, mi van veled. De ez nem te vagy. Fiatal vagy, csinos, okos. Te erre még nem állsz készen. Tudom. Mert hidd el én benne lennék, de te még nem. Nagyon szeretlek, és tudom te is. De majd akkor szólj ha benne is vagy!

-Csak akkor szóljak?-kérdezi mire csak bólintok.-Akkor benne vagyok! Biztos vagyok benne. Hidd el. Magamnál vagyok, nincs semmi bajom. Soha semmiben nem voltam még biztosabb.

-Oké te mondtad!-és ráfekszek.

*Másnap reggel*

Az éjszaka nagyon jó volt Gale-val. Csodálatos egy lány. Reggel meg pont arra ébredtem hogy a kezem nagyon el van zsibbadva. De nem akartam felkelteni Gale-t. Így tűrtem a fájdalmat. De már reggel 7 óra volt. Muszáj volt felkeltenem.

-Szia Szerelmem!-szólok neki finoman.-Kelj fel, mert suli!

-Jaj, nagyon jó volt a tegnap este.-mondja mosolyogva. Lassan kikelt az ágyból és egy köntöst terített magára.-Felöltözök!

-Jó, én is!-és felveszem a pizsamámat, mert nem akarok kimenni a folyosóra meztelenül. Visszamentem a szobámba és felöltöztem abba a ruhába amibe ma lenni fogok. Mikor felöltöztem és megcsináltam a hajam, majd visszamentem Gale-hoz. Nagyon csinos ruhába volt mint mindig.-De csinos! Mehetünk enni?

-Persze!-mondja majd összekulcsolja a kezünket. Lementünk enni és közben ismerkedtünk. Beszélgettünk Gale mostohatestvérével, és a barátnőjével. Kedvesek, meg minden de nekünk indulnunk kell.-Figyelj, van egy ötletem! Ami fantaszupisztikus!

-Milyen?-kérdezem meg, mert még ilyen szót sem hallottam. Megismétli és megint ugyanazt mondja.-Na mond azt az ötleted!

-Tudod, a drága áruló barátom Ash, rád hajt!-lehetett  hallani a hangjában azt az utálást amit ő most érez.-Mi lenne ha egy kicsit megviccelnénk.Mégpedig azzal hogy tényleg szakítottunk, és hogy én átengedlek neki, miközben. Az egészet levideóznánk, egy kicsit megvágnánk, és feltennénk a netre.

-Szerintem ez túlzás!-mondjuk nem annyira mert ők szét akartak minket választani.-Oké! Legyen! Őrült vagy, de így szeretlek!

*Gale szemszöge*

-Szia Marty!-ugrok oda hozzá és jó szorosan magamhoz ölelem. A tegnap este történtek óta, le se lehet törölni az arcomról a mosolyt.-Hogy vagy?

-Jól köszi!-köszöni meg, és olyan furcsa szemmel nézett rám.-De mi van veled, olyan boldog vagy hogy madarat lehetne veled fogatni. Történt valami?

-Igen!-nyelek egy nagyot, majd kimondom.-Tegnap este összevesztünk Jorge-val, mert Amy szét akart minket választani,. De nem sikerült! És este lefeküdtünk! És mivel Ash hajt Jorge-ra, megvicceljük!

-Te lefeküdtél Jorge-val?-szólal meg mögöttem Justin.-Elment az eszed? 16 éves és azzal a gyerekkel fekszel össze. Hát te nem vagy magadnál!

 -Semmi közöd nincs hozzá hogy miért feküdtem le Jorge-val.-ordítok de azért vigyázok hogy senki ne hallja meg.-És miért hallgatózol? Nem neked mondtam ezt. És senkinek el ne merd mondani.

-Nem mondom el senkinek.-ígéri meg.-De nem vele kellet volna lefeküdnöd! Nem illesz hozzá!

-Miért talán hozzád illik?-bukkan fel valahonnan Jorge.-Te jobb vagy nálam? Akkor miért nem téged választott. Emlékszel mit mondtam valamelyik este. Na ahhoz tartsd magad.

-Haver most véged!-indul meg Justin, de elé álltam Jorge-nak.-Mit csinálsz? Menj arrébb!

-Nem látjátok hogy mit csináltok?-kérdezem sírva..-Ti azt hiszitek egymást bántjátok, de csak engem. Már mióta próbálom ezt elmondani, de ti csak azzal törődtök hogy egymást piszkáljátok. Te Justin azt mondtad hogy nem állsz közénk! És mégis. Te meg Jorge, azt mondtad hogy abba hagyod ezt a viselkedést. Na akkor én kiszállok, és most már egymás kedvére üthetitek a másikat. Torkig vagyok!

Elszaladtam. Nem bírtam tovább ezt az ideget. El kellet mennem. És tudom is hogy hova. Van egy hely amiről senki sem tud. Az erdőbe van egy nagy fa, amin találtam egy faházat, de a lombok elrejtik. Felmásztam oda, és ott leültem a szőnyegre. Szerencsére itt minden van. Hűtő, amibe van enni inni. Ágy, amin tudok aludni. És egy gép, amit tudok használni. Vettem elő egy könyvet, és azt kezdtem el olvasni. És hát annyira belemerültem hogy fel sem tűnt hogy beesteledett. Közben a telefonom folyamatosan csörgött, de most senkivel nem akartam beszélni. Este meg egy erdőbe mászkálni nem tanácsos. Ezért mielőtt lefeküdtem volna, azt az ajtót amin feljárok lezártam úgy hogy senki ne tudjon feljönni. Majd szépen bekapcsoltam a gépet és elindítottam egy filmet. És szép lassan elaludtam.

*Másnap*

Arra kelek fel hogy csörög a telefonom. Megszokásból felvettem pedig nem akartam. Martina keresett.

-Szia! Jössz ma suliba?-kérdezte mire az egyértelmű választ adtam.-Rendben, de holnap van az első táncórád! Ugye elmész rá?

-Persze!-mondom unottan.-Figyelj, mi van a fiúkkal? Még mindig veszekednek? Mert ha igen, akkor látni sem akarom őket. Mindig próbáltam elmondani nekik hogy mit érzek de nem bírtam!

-Mind a kettő teljesen kivan.-hallom meg a választ.-Már mindenhol kerestek, de nem tudtak elérni. Amúgy ma lesz egy fellépésünk Peru-ban. Nincs kedved táncolni? A lépéseket úgy is tudod!

-Oké, mikor indultok?-kérdezem.

-A busz két óra múlva van itt értünk. Addig hozd rendbe magad, én meg azt mondom majd Silwerman tanár úrnak (az osztályfőnök) hogy beteg vagy és azért nem jössz! Nálatok talizunk. Puszi!

Elindultam haza. De mivel Jorge-val fogok találkozni ezért, felhívtam Justin-t. Aki egyből fel is kapta.

-Szia!-köszönök neki telefonon keresztül.-Ne haragudj a tegnapi kirohanásom miatt. De amúgy tényleg úgy gondoltam. Légyszíves ne veszekedjetek. Most már értem Violetta-t mert ő is mindig Tomas meg Leon között vacillált. És most én is közted meg Jorge között vacillálok. De légyszíves tartsd be hogy most őt választottam. És tudod hogy téged is borzasztóan szeretlek, de amikor szakítottál velem akkor veszítettél el.

-Gale!-vesz egy mély levegőt és folytatja.-Mondtam, ha őt szereted legyél vele. Én is nagyon szeretlek, és tudom hogy elveszítettelek. Ha te úgy gondolod akkor legyél vele. Én nem akarok közétek állni. És tiszteletben fogom tartani. Nem fogok vele többet veszekedni előtted.

-Köszönöm!-ez tényleg nagyon jól esett.-De nekem mennem kell! Szia!

Azzal letettem. Mire leraktam a telefont, addigra otthon is lettem. Jorge viszont nem volt sehol. Biztos hogy már a buszon van. Na hát én is elkezdtem becsomagolni a szükséges ruhákat. Hamar készen lettem, majd felvettem egy csinos kis ruhát. A hajamat szépen megfésültem, majd kócmentesen leengedtem, és hagytam hogy szétterüljön a vállamon. Még Siva-ra is adtam egy kis ruhát, és pórázt. És mikor már teljesen késznek nyilvánítottam magam, elindultam lefele. Elköszöntem mindenkitől, és addigra Martina is ide ért. És elindultunk a buszhoz.

-Készen vagy?-kérdezi mielőtt felszállnánk a buszra. Mire csak bólintok majd Marty elkezd felfelé menni. Kész szerencsém hogy kitűnően beszélek Spanyol-ul. És ők is tudnak Angol-ul. Mikor Martina felért mindenki köszönt neki, és utána jöttem én. Láttam hogy Jorge nem figyel, csak a telefonját nyomkodja. Majd mikor a többiek megint köszöntek felkapta a fejét. Szélsebesen felállt és odajött hozzám.

-Kérlek ne haragudj!-mondja megbánóan.-Megbeszéltük Justin-nal hogy nem fogunk veszekedni előtted. Nagyon szeretlek.

-Én is!-majd adok neki egy csókot, mire a többiek elkezdtek tapsolni, meg fütyülni.-Hova üljek?

-Természetesen csak mellém!-mondja majd megfogja a kezemet és elkezdett húzni. Az út hosszú volt, én meg nagyon fáradt szóval természetesen elaludtam. Majd arra keltem fel hogy Lodovica a nevemet kiabálja. Felijedtem majd a kamerákkal találtam szembe magam. Mindenki nevetett, én meg még mindig azzal küszködtem hogy a szívverésem vissza álljon az eredetire. Majd Jorge adott egy csókot, és egyből erről kellet mesélnünk. Alig egy óra alatt már ott is voltunk, de szerintem a 9 órából 8-at végig aludtam. Leszálltunk a buszról és besiettünk a stadionba. Mindenkit elkezdtek sminkelni, meg a hajunkat is megcsinálták. Már csak egy pár perc választott el minket attól hogy kiálljunk a színpadra. Mi már a kezdéshez készen álltunk majd Martina kilépet, és elkezdett beszélni.

-És utoljára, köszöntsétek az új táncosunkat Gale Evans!-szól mire kimegyek a színpadra.-Ja és mondtam hogy ő Jorge Blanco barátnője.-Na ekkor mindenki állva tapsolt. Alig akartak lenyugodni, de mikor sikerült elkezdte énekelni az első dalt. Minden nagyon jó volt. Egészen a 10 dalig. Tudjátok vannak ilyen korlátok ahol fent a nézők ülnek, és hát mi ott táncoltunk. És az egyik kislány megfogta a lábam, aminek következményében elvesztettem az egyensúlyom és a földre zuhantam.

*Jorge szemszöge*

Mi még várjuk hogy Martina leénekelje a két számot, addig a fiúkkal beszélgettünk. Valahogy felhozódott Gale, és megszólalt Facu.

-Hallod!-mondja mire rá nézek.-A barátnőd, jó csaj.

-Tudom!-jelentem ki büszkén. Majd hirtelen, zene félbemaradt. Nem tudtuk hogy mit történt egészen addig amíg Martina ijedt hangja váltotta fel.

-Jesszusom Gale!-tudtam hogy baj történt. Gondolkodás nélkül mindent eldobtam a kezemből, és ahogy a lábaim bírták úgy rohantam. Csak hát a színfalak mögötti terület nagyon nagy. Így kellet egy kis idő mire kiértem a színpadra. Láttam egy hatalmas nagy tömeget. Nagy nehezen befészkeltem magam és akkor megláttam amint Gale eszméletlenül fekszik a földön.

9 Rész!~Pont úgy történik

-Ti mit csináltok itt?-kezdem el magam takargatni. Olyan ciki volt ez az egész de nem tudtam mit csinálni.

-Ezt talán én kérdezhetném!-mondja Jorge. Tudtam hogy egy kicsit haragszik mert hogy itt van Juss és így kiálltam.-Te meg! Amit mondtam, tartsd magad ahhoz. Menj el!

-Jorge!-megyek be utána a szobába.-Most meg miért haragszol? Nem értem! Komolyan! Olyan vagy mint Justin.

Visszamentem a saját szobámba és vettem fel egy pólót és egy cicanadrágot. Nem bírtam aludni csak a falat néztem. Hallottam hogy valaki bejön így úgy csináltam mintha aludnák. Csak hunyorítottam és így pont láttam ahogy Jorge bejön és leül velem szembe. Pont úgy hogy lássam. Majd feláll és odafekszik hozzám. Bebújik a takaró alá és hozzám bújik. Így aludtunk el.

*Másnap*

-Kicsim kelj fel!-hallom Anya hangját. Lassan kinyitom a szemem, és megfordulok.

-Jorge!-nézek rá boldogan. Kinyitja a szemét és elkezd gügyögni.-Hallod mit csinálsz itt? Neked is van szobád!

-Este átjöttem bocsánatot kérni, de már aludtál. És csak meg akartalak puszilni, de nem bírtam ki hogy ne feküdjek ide. És hát elaludtam.-mondja majd hátára fekszik.


-Én öltözök!-mondom majd bemegyek a gardróbba, és kiválasztok egy szettet. Ez a ruha már volt rajtam csak annyira tetszett hogy ezt vettem fel. És még mielőtt felvettem volna kimentem és megmutattam Jorge-nak.-Milyen? Mehetek ebbe?

-Aha.-mondja én meg elkezdtem öltözni. Nem nagyon zavartattam magam, elkezdtem előtte öltözni. Persze ő nagyot nézett, de nem zavart. Mikor teljesen kész voltam a hajamat is megcsináltam, elindultunk lefelé. Már nem fájt annyira a lábam, de most figyeltem és nem rohantam. Megreggeliztem majd elindultam a suliba. A szekrényemhez érve köszöntem Marty-nak.

-Nézd már! Itt a két Miss.-jön oda Amy Moon. Egy elkényeztetett önző kis liba.-Mi van Gale? Nincs itt egy fiú se, szerezz egy harmadikat is. És te Martina, nem kéne forgatni. Vagy nem leszel allergiás hogy átlag emberek közt vagy. Nehogy te is a végén az legyél.

-Hát te meg mit hápogsz?-nézem le teljesen. Jó a ruhája csinos volt de akkor is.-Nem vagy te liba. Jaj, ne haragudj! Egy hisztis liba vagy! Na fogd magad és tipegj odébb hercegnő.

-Figyelj, én nem a kis barátnőd vagyok!-néz rám kényesen.-Velem így nem beszélhetsz! És ezzel nincs vége!

-Helló Miss. Picsa!-nézek rá. Visszafordult és a kezét az arcom irányába vezette de valami csoda folytán nem ért el odáig. Ugyanis Jorge megfogta a kezét.

-Ezt még egyszer meg ne próbáld!-néz rá és a szeme villámokat szórt.-Na tipli.

-Te mit keresel itt?-kérdezem. Adok neki egy gyors csókot majd elkezdtem faggatni.-Neked nem kellene munkát keresned. Azt hittem hogy ott vagy.

-Még van egy évem a suliba.-mondja és odalép hozzám.-Itt van a szekrényem a tied mellet.-tovább megy és a poroltó mellé lép. Kiveszi a könyvet és elmegy.-Sziasztok!

-Mi is menjünk!-mondom és követem Jore példáját. Kiveszem a fizika könyvem és bemegyek a terembe. Az első 5 óra unalmas volt, de ez nem meglepő. Kimentünk a teremből és elindultunk enni.

-Gale!-hallom meg Jore hangját.-Nemsoká lesz szalagavató! Táncolsz velem?

-Persze Jore!-válaszolom boldogan. És akkor megjelent a focicsapat meg Amy.-Ezek mit keresnek itt. Biztos hogy jöttek fényezni Miss. Picsát!

-Nem a kis barátodhoz jöttünk!-szólal meg izomagy.-Ha még egyszer hozzá mersz érni Amy-hez, komolyan mondom eltöröm a kezedet. Nem viccelek.

-Hallod szállj már magadba!-mondja Jore. De a gyerek meg meglökte és ismerem Jore-t, nem hagyja magát. Elkezdtek verekedni a folyosón. És Jore úgy megugrott hogy a másik gyerek a földön feküdt. Vérzett a szája, és még Jore így sem hagyta magát. Ahogy láttam a könnyeim elkezdtek potyogni és nem tudtam mit csináljak. Martina-ra néztem hátha ő tud segíteni.

-Jorge hagyd abba!-kezdte el ordítani Martina.-Hallod hagyd már abba!

-Jorge!-kezdtem el ordítani. Majd a semmiből ide jött Justin és szétszedte őket. Megfogtam Jorge-t és magamhoz öleltem.-Köszönöm Justin!

-Nincs mit!-néz rám.-Ma tudsz jönni táncolni? Mert jó lenne ha végre tudnál jönni.

-Persze! Ott leszek!-mondom majd elmegyek Jore-val.-Megőrültél! Miért csináltad? Ha ezt megtudják ki is csaphatnak a suliból.

-Nyugi, nem lesz semmi baj!-mondom és a hasát átölelve megyek ki vele. Hazamentünk és lefektettem Jorge-t. Utána pedig beszéltem Marty-val és elindultunk a táncpróbára. Furcsa de olyan lassan telt az idő. Betanultunk egy új koreográfiát, ami tényleg könnyű volt, de annyira furcsa volt Justin. Mintha várt volna valakit. De senki nem jött hozzá.

-Ügyes voltál!-ad a kezembe Martina egy vizet.-Menj öltözz át én itt megvárlak!

-Rendben!-és elindulok az öltöző felé. Az ajtó előtt egy csomó vörös rózsaszirom volt és rajta egy rózsa. Ahogy belépek ott találok  egy levelet. De nem olvastam el. Átöltöztem és kimentem, volna de nem sikerült mert Justin megállított.-Mit akarsz?

-Szeretsz!-mondja mire a szemébe röhögök.-Ne nevess tudod hogy igazam van! Nem tudod elrejteni. Szeretsz, és én is téged!

-Ja!-mondom kicsit sietősen.-Mondogasd csak ezt magadnak, hátha jobb lesz!

-Mehetünk?-jön oda Martina. Eljöttem Justin mellől és elindultunk haza.-Mit akart már megint? Nem érti meg hogy neked van barátod és hogy szereted őt?

-Nem tudom de engem is idegesít nagyon! Félek hogy megpróbál minket szétválasztani Jorge-val.-mondom kétségbeesetten.-Nem akarom hogy elhagyjon! Szeretem.

-Tudom!-mondja Martina, és bemegyünk az udvarra.-Én megyek mert ti csak legyetek együtt. Szia

-Szia!-bemegyek a házba és felszaladok Jore-hoz.-Szia! Hogy vagy?

-Jól! miért mi lenne a bajom?-kérdezi nevetve. Nem válaszoltam csak megráztam a fejem.-Gyere ide hozzám!-utasít és én nagyon szívesen meg is csinálom. Adtam neki egy csókot,mire ő is nekem így elkezdtünk csókolózni, de a telefonja jelzett. -Ahj, pillanat!

-Siess.-mosolyogva nézni meg a telefonját, majd hirtelen eltorzul az arca.-Mi, mi a baj? Hallod? Megijesztesz!

-Elmagyarázod ez meg mi?

8 Rész!~Együtt

-Jorge mit csinálsz itt?-kérdezem de nagyon boldog vagyok mert itt van. Nem is gondoltam volna. Rám nézett azzal a gyönyörű szemeivel.

-Martina mondta hogy...-nem folytatta mert látta hogy itt van Justin.-Majd elmondom. Amúgy én és Marina megbeszéltük út közben hogy itt veszünk egy-egy lakást New York-ba.

-Jaj, de jó!-ölelem őket magamhoz. Vagyis Martina-nak nem is kell mert van neki itt egy én meg keresek egyet. Ekkor jutott eszembe hogy két vendégszoba van. És az egyikbe lakatna ő.

-Én megyek is! Majd ha kipakoltam mindent, átjövök!-mondja Martina és hátat fordít nekünk.

-Figyelj, gyere be és pakolj ki a vendégszobába.-mondom és bevezetem a házba. Bemutattam anyáéknak aki nagyon örült neki. Mark is rendes volt vele. Viszont Justin csak egy "Helló!"-t köszönt. Felvezettem. és bementünk a vendégszobába.-Jaj, annyira örülök hogy itt vagy! Martina mindent elmondott?

-Igen!-ült le az ágyra.-Azt is hogy ha nem lenne ez a felhajtás járnál velem. De amint láttam Justin-t nem nagyon zavarta a csókunk.

-Ja igen!-mondom el neki is amit nekem mondott Juss.-Azt mondta ha szeretnék veled járni akkor nyugodtan, mert mi csak barátok vagyunk, így beszéltük meg! És akármi lesz ígérd meg hogy nem fogsz elhagyni?

-Megígérem!-mondja majd közelebb húz és megcsókol.-Na én megyek megfürdök! Melyik ajtó a fürdő?-kérdezi majd megrázom a fejem. Benyit az elsőbe ami nála a gardrób volt. Utána a másikba, ami szintén a gardrób volt. És az utolsó a fürdő.-Azta jó nagy a házatok!-mondja majd belép a fürdőbe. Aztán kijön a cuccaiért. Addig lementem és megkérdeztem anyut hogy Jorge itt lakhat-e?

-Rendben!-mondja majd az ölébe ugrok olyan boldog lettem. De Justin nem nagyon díjazta anya ötletét. Én meg felszaladtam Jorge szobájába. Ott ült az ágyon.-Hol voltál?

-Neked örömet szerezni!-beszélek olyan sejtelmes hangon. Mire fura fejet vág.-Megkérdeztem Anyát hogy mi lenne ha ide költöznél, mire anya azt mondta hogy rendben!

-Komolyan? Köszönöm!-áll fel és magához ölel.-Nem akarod megmutatni a házat?

-De gyere!-mondom mosolyogva. Átkarol és közelebb húz magához.-Ez itt a Tesóm Mark szobája.-mondom és benyitunk. Szép rend volt ahhoz képest ami szokott lenni.. Tovább mentünk.-Ez a vendégszoba.-nyitok be oda is, de csak egy pillantást vetünk rá.-Ez pedig az anyáéké!-mondom és oda is benézünk. Furcsa de itt négy ajtó volt, de majd később vissza térek rá.-Gyere menjünk fel az emeletre ott van a szobám..-Fellépcsőztünk és és megálltunk az ajtó előtt. Mikor beléptünk Jorge csak nézte. Majd tovább vezettem a gardróbokat is megmutattam neki, a fürdőt, Siva szobáját ahol pont most aludt, meg neki a fürdőszobáját.-Ezek a szobák! Hogy tetszik?

-A tied a legszebb!-mondja és körbenéz. Lementünk és megmutattam neki a konyhát meg az ebédlőt majd leültünk a többiekhez.-Gyönyörű a házuk asszonyom!-mondja Jorge.

-Ugyan!-legyint Anya.-Szólíts Christa-nak. Nem szeretem ha magáznak. Amúgy nagyon örülünk hogy ide költözöl, mert a lányomat boldognak látom melletted, és a férjem is örül. Nem szeretném ha megbántanád.

-Gale, ma tudsz jönni táncolni?-kérdezi Justin!-Mert jó lenne.

-Nem!-válaszolok mire nagyot néz.-Holnap van az első tanítási nap. Nem akarok komásan felkelni. Mert ha ilyenkor kezdek el táncolni akkor 23 előtt nem jövök haza ismerlek. Viszin elmegyünk vásárolni?

-Persze! Veszek ruhákat én is!-mondja Jorge. Gyorsan felmentem és vettem fel valami jó kis ruhát. Ezt találtam ami tényleg nagyon tetszik ezért e mellet döntöttem.

 -Mehetünk!-mondom miközben jövök le a lépcsőn. Kezemet összekulcsoltam a Jorge-val és úgy léptünk ki az utcára. Sokan felismertek minket és tőlem is sokan kérdezték hogy mióta vagyunk együtt, meg hogy lehet e még jönni az órákra. Mire csak azt mondtam hogy péntekig lehet jelentkezni.-Hallod! Nem urunk be a fodrászhoz meg a műkörmöshöz utána meg neked vásárolnánk.

-Gyere!-és bementünk.Alig egy óra kellet és készen is lettem:















-Nagyon szép lettél!-mondja, és elindulunk neki vásárolni.-Nem mintha eddig nem voltál az. De nagyon jól áll. Nem is tudtam hogy göndör a hajad!

-Nem kérdezted!-mondtam nevetve. Vett magának egy csomó Jorge-s ruhát ami nagyon jól állt neki. És este 9-re otthon is voltunk.-Nagyon jól éreztem magam veled. Jó éjt Szerelmem!

-Neked is Drágám!-csókkal búcsúzunk el egymástól majd mind a ketten bemegyünk a szobába. Én is letusoltam és lefeküdtem aludni.

*Másnap*

-Kicsim kelj fel!-hallom Anya csilingelő hangját lentről. Kiválasztottam egy szettet és abba öltöztem fel. Az új színű hajamat is megfésültem és leengedve hagytam. Majd leszaladtam a lépcsőn.-Jó reggelt!

-Neked is! De csinos vagy!-mondja és leült mellém. Anya elébem rakta a kedvenc reggelimet. Hamar megettem, majd megfogtam a táskámat és elköszöntöm.-Sok sikert az első napodon! Vigyázz a fiúkkal!

-Te meg a csajokkal!-mondom nevetve. Megpuszilom és elindulok a suliba. Mikor megérkezek már ott volt Mark is meg Ash. Pont beszélgettek.-Sziasztok! Mehetünk az igazgatóiba?

-Ja persze!-mondja Mark. Elindultunk és bent megkaptuk a könyvünket meg a szekrényünket. Mikor indultunk ki az ajtón Martina akkor lépet be. Kiderült hogy ő is ebbe a suliba fog járni. Mivel az igazgató tudta hogy jóba vagyunk egymás mellet volt a szekrényünk. Az enyém mellet nem volt szekrény csak egy poroltó. Elindultunk az órákra. Ma csak 4 osztályfőnöki volt. Bejött egy középkori mosolygós férfi aki kihívott minket hogy mutatkozzunk be.

-Sziasztok Martina Stoessel vagyok-kezdi el a bemutatkozást.-Színész és énekesnő vagyok. A Violetta főszereplője. És ennyi!

-Sziasztok Gale Evans vagyok!-kezdek bele a mondandómba.-Tános vagyok, és enyém a Sexy Dancing Girls tánciskola. Aki szeretne jelentkezni lányok péntekig megteheti. És Justin Bieber főtáncosa vagyok. Ennyi!

Mikor bemutatkoztunk, az ofő köszöntött minket az iskolába. Lediktálta az órarendet, megkaptuk az új könyveket, meg stb. Mikor vége lett az óráknak Martinával kidekoráltuk a szekrényünket. Nagyon jó lett. Ragasztottam bele egy olyan képet amin Jorge megpuszil, Ahogy táncolok meg a kedven képemet.
Ez az amikor nyújtok az első napom az én tánciskolámba. Ez a kedven képem. Meg raktam bele olyan képet ahol Ash-el vagyok, meg ahol Martina-val, és egy olyan képem is van ahol együtt vagyok az összes Violetta szereplővel. Mikor ezzel végeztünk elmentünk és megkajáltunk a Meki-be.

-Figyelj, ha kajáltunk eljössz hozzánk és moziba néznék valami jó kis horrort.-kérdezem, mire Marty bele megy. Tudom hogy szereti a horrort, mert valamelyik nap mondta. És hát én is nagyon szeretem, Jorge meg ha jön jön ha nem meg marad.

-Rendben!-egyezik bele. miután ettünk elindultunk hozzánk mert felvesszük Jorge-t.

-Pillanat, csak gyorsan megfésülködök!-mondom és felszaladok a szobámba. A fésűt csak áthúztam rajta párszor majd le is dobtam. Elkezdtem leszaladni, de nem tudtam hogy Anya felmosott, így megcsúsztam és az utolsó lépcsőfokig meg sem álltam.

-Gale!-rohan oda hozzám Jorge.-Jól vagy? Jaj, gyere felviszlek a szobádba! Majd itthon megnézzük a filmet.-az ölébe vett és úgy vitt fel a szobába.-Fáj a lábad?

-Csak egy kicsit. De mehetünk!-próbálok meg felállni de Jorge nem engedi.-Akkor gyertek és feküdjetek  ide mellém. Ide fekszenek mellém, majd a tévén keresztül rámegyek az internetre. És elindítom a  Démonok között! horror filmet. Igaz még egyikünk sem látta egyszer sem nagyon ijesztő film. Az egyik résznél viszont annyira megijedtem hogy elsírtam magam. Sikított a tévé, Martina. én ordítok hogy vegyék lejeb és nem tudom hogy de valahogy elkezdett potyogni a könnyem. Jorge adott egy csókot és ezzel vigasztalt meg.

-Hé! Ti együtt vagytok?-mire én bólogatok.-Miért nem mondtátok? Na mindegy most a legizgalmasabb a film.

Végignéztük majd Martina elment. Én meg megfürödtem. És utána játszottam Siva-val. Még csak egy melltartó meg francia bugyi volt rajtam. Valahogy nem találtam a pizsamámat. Pont csörgött a telefonom, de nem bírtam felvenni mert nem volt térerő. Kimentem és egészen addig amíg nem találtam. Az első emeleten megálltam.

-Gale!-szólal meg a hátam mögül Jorge. Megfordulok és ott áll ő meg Justin.

7 Rész!~Egy sorozat az életem

-Ááá!-kezdtem el ordítani.-Ez nem lehet igaz! Mi van? Nem, nem ,nem!

-Hé, nyugodj meg! Nincs semmi baj!-mondja Jorge. Őt ez az egész hogy nem idegesíti fel? Őt is bele vonták mint a Jole páros.-Holnap fellépsz és utána minden rendben lesz! Bízz bennem.

Nagyon mérges voltam, de le kellet feküdni. Martina is mondta hogy ha szeretném aludhatok Jorge-val. De mondtam hogy mind a kettőjükkel szeretnék aludni így együtt aludtunk hárman. Sokáig csak forgolódtam míg szembe nem találtam magam Jorge szemeivel. Csak egy biztató mosolyt adott de ez nekem bőven elég volt. Megfordultam és oda bújtam hozzá, így aludtam el.

*Másnap reggel*

-Gale! Kelj fel mert nemsoká koncertezel.-kelteget fel Martina.-És Siva kint van.

Nagy nehezen felkeltem és kimentem Siva-ért. Egyem meg, kint volt egy kis szobor és a mellet feküdt. Dőltünk a nevetéstől. Felöltöztem a táncos ruhámba, és elindultunk a koncertre. Egy csomóan kérdezték hogy mióta vagyunk Együtt Jorge-val, de nem győztem elmondani hogy nem vagyunk együtt.

-Menj mindjárt kezdődik a verseny, és én is énekelek. Sok sikert. És ha baj van csak nézz rám! Van B tervem. Na menj!-mielőtt elmegyek kérek tőle egy gyors ölelést amit ő szívesen ad. És utána jöttek a kamerák. Nem mondták hogy élőbe megy, hát nem is úgy készültem. A hajamat gyorsan felkötöttem És beálltunk a tánc kezdéséhez. Először mindenki együtt táncol és onnan választják ki a négy táncost. És végül csak ketten maradtunk. Utána jött sz egyéni tánc. 3 fordulóval. Az első körben remekeltem a Sej mejor dallal. A második pedig a társas tánc volt. Jorge-val táncoltam. Remek volt és nagyon jó. És az utolsó kör volt a legnehezebb. Lefagytam. Nagy nehezen elkezdtem a táncot. De egyedül nem bírtam. Ránéztem Jorge-ra és ő ide jött mögém, a többi táncossal és úgy táncoltunk tovább. És sikerült megcsináltam.

-Eredmény hirdetés! A táncosok nagyon jók voltak de csak egy első van. Aki nem más mint:-itt elhallgat és egy nagy szünetet tart.-Nem más mint: Gale Evans

-Köszönöm!-mondom, és átveszem a díjat. Egy hatalmas nagy trófea és egy aranyérem. Megköszöntem és odaszaladtam a barátaimhoz.-Nyeretem, nyertem! Ááá!

-Gratulálok!-jönnek oda a többiek. Jaj, annyira boldog voltam és mindenkit jó szórósan magamhoz öleltem. De utána volt egy személy akit még jobban magamhoz öleltem. Az volt Jorge.-Ügyes voltál.

-Köszi!-annyira boldog voltam hogy megpusziltam majdnem a száját. És ezt a kamerák is rögzítették. Elfelejtkeztem róluk. De nem baj. Úgy is szakítottam Justin-nal.-Figyelj! Ez itt az utolsó napom mert este indul a gépem. El szeretnék menni hozzátok.

-Komolyan?-néz rám boldog szemekkel .-Oké! Akkor szólok anyának.

Jorge szülei nagyon aranyosak voltak, és nagyon jól bántak velem. Siva is tetszett nekik, de csak 1 órát tudtam ott tölteni. Nagyon jól éreztem magam. Persze mindenki azt hitte hogy járunk semmi nem történt köztünk.

-Na milyen volt?-kérdezte Jorge.-Szerintem nagyon ciki volt.

-Nem!-mondom mert tényleg jól éreztem magam.-Nagyon jó volt és rendesek a szüleid. Jól éreztem magam. De vissza kéne menni mert nemsoká indul a gépem! Gyere menjünk.

Hamar oda értünk és elkezdtem bepakolni amibe Martina segített. És közbe elkezdett kérdezgetni hogy mit gondolok Jorge-ról.

-Nagyon tetszik!-mondom el neki az igazat.-Nagyon helyes, velem mindig kedves, és mindig tudja hogy mit mondjon ahhoz hogy jobb kedvem legyen. Szeretem őt. És ha most nem lenne ez a nagy kavarás Justin-nal szerintem járnék is vele. Csak nem tudom hogy ő mit érez.

-Szerintem ugyan így! De ha akarod megkérdezem.-megköszöntem neki majd megfogtam a bőröndöt meg Síva pórázát, szóltunk a többieknek, és elindultunk a repülőtérre.

-Hát sziasztok!-ölelek meg mindenkit majd mikor megállok Martina és Jorge előtt eltört a mécses. Először Martinát öleltem meg.-Nagyon fogsz hiányozni, és akármikor ha New York-ba jársz gyere be! És ne felejtsd el megkérdezni!-elengedett majd adott egy biztató mosolyt. Ránéztem Jorge-ra és őt is megöleltem.-Nagyon fogsz hiányozni! És te is gyere el hozzánk. Akár mikor!-mondtam és el kellet engednem mert megszólalt a hangosbemondó.-Sziasztok!

Elindultunk, és mielőtt átléptem volna a kaput utoljára hátranézek. Látom ahogy Jorge int egyet majd Martina is, és a többiek. A szemem megtelik könnyel és ezt mindenki látja. Majd előre fordulok és átlépem az ajtót.

*Jorge szemszöge*

El sem hiszem hogy elment. Annyira fog hiányozni hogy elment. Visszaindultunk, és az egész utat úgy tettem meg hogy a fejemet lehajtottam. Tudtam hogy tele van könnyel, és ezért nem akartam mindenki előtt gyengének mutatkozni. De Martina tudta hogy mit érzek, ő egyedül.

-Figyelj, mit gondolsz Gale-ről?-kérdezi pedig pontosan tudja hogy bele szerettem. Nagyon szeretem. Mindennél jobban. És Justin pedig nagyon hülye hogy otthagyta.-Hallod?

-Hogy mit gondolok?-emelem fel a szemem, és Marty is tökéletesen látta ahogy a sós könnycsepp végig folyik az arcomon.-Azt gondolom hogy egy csodás lány, és hogy mindent megtennék hogy az enyém lehessen. És nem érdekel semmi, és senki.

-Jó mert ő is szerelmes beléd!-mondja mire egyből felkapom a fejem és letörlöm a könnyet.-Megkérdeztem hogy mi a véleménye rólad mire azt válaszolta hogy szívesen járna veled ha nem lenne a Justin-os sztori.

-És ezt csak most mondod?-kérdezem.-Vissza kell mennem hozzá. Bepakolok pár cuccot és elmegyek hozzá! Velem jössz?-kérdezem mire csak bólogat. Elmentem haza és bepakoltam egy pár cuccot. És már Martina is itt volt. Elindultunk a reptérre és két óra múlva fel is szálltunk rá.

*Gale szemszöge*

-És milyen volt?-kérdezi Mark, de ott volt Justin is. Mindenki nagyon figyelt, míg én elmondtam hogy milyen volt.

-Khmm, Gale tudsz jönni egy kicsit?-kérdezi Justin. Elindultunk fel a szobámba és becsuktam magunk mögött az ajtót.-Figyelj, én nem haragszom! Ha szereted Jorge-t akkor nyugodtan legyél vele. És mi meg csak legyünk barátok. És majd meglátjuk hogy mi lesz.

-Rendben.-mondom bár ez azért nagyon fáj.-Köszi, és szerintem is ez lesz a legjobb. Akkor barátok.

Azzal oda megyek és megölelem. Lementünk és beszélgettünk tovább. Ám ezt a csengő zavarta meg.

-Kinyitom!-állok fel mert senkinek nem állt szándékában. Oda megyek az ajtóhoz és kinyitom. Jorge állt ott Martina pedig a háta mögött. Pont kérdezni akartam mikor megfogta a kezem és megcsókolt.

6 Rész!~Új barát, vagy új szerelem?

-Justin miért jöttél el az este?-kérdezem tőle.-Szégyellsz vagy mi?

-Holnap lesz egy nagy verseny Spanyolországba! El kell menned! Ott biztos befutó leszel!-beleegyeztem de feltettem neki azt a kérdést hogy szégyell-e.-Igen, nem! Mi van?

-Szia Justin!-azzal kiszaladtam. Rákerestem az interneten erre a versenyre, és igaz. Ezért beneveztem. Anyát is megkérdeztem, ő pedig elengedett. Már csak be kellet pakolni. Mikor ezzel is kész voltam felhívtam Ash-t hogy van e kedve velem jönni. Mire rávágta egyből hogy "Igen!"

*Spanyolországba a színpadon*

-És 5,6,7,8!-fejeztem be a táncot. Hát ez nagyon nagy élmény. Nagyon jól érezzük magunkat, még Siva is. És itt van a Violetta összes szereplője.

-Szia! Tuti te vagy a táncos mert nagyon jól nyomod. Srácok gyertek!-és ide jött az összes szereplő. Mindenki bemutatkozott, és tényleg nagyon rendesek. De lányok közül Martina volt a legszimpibb, fiúk közül pedig Jorge, és a leghelyesebb.

-Szóval te táncolsz?-kérdezte Jorge. Mire "Igen!" volt a válaszom.-De én jobban!

-Csak szeretnéd!-mondom mire olyan aranyosan elkezdett nevetni.-Ha annyira jó vagy akkor miért nem indulsz? tudom hogy jobb vagyok és ezt be is bizonyítom! Egy táncverseny?

-Jöhet! Marty, énekelsz valami pörgőset?-Martina elvállalta és mi meg felszaladtunk a színpadra. Nagyon vicces volt. Mert tényleg nagyon jól táncol. Először még külön táncoltunk de utána valahogy oda jött hozzám és azóta együtt táncoltunk. Addig Martina elénekelte a Voy Por Ti dalt. A befejező része volt a legjobb.

-Na jó tudsz valamit.-mondja egy kicsit lihegve.-De csak egy kicsit.

-Azt mondod?-kérdezem mire bólogat.-Akkor nem hiába vagyok tánctanár! Mert a híres Jorge Blanco azt mondta hogy egy kicsit tudok táncolni. Egy élmény volt hogy veled táncoltam!-kezdtem el hülyéskedni mire olyan édesen nevetett.

-Komolyan táncos vagy?-kérdezi meri csak bólintok.-Ja akkor azért voltál ilyen jó. Amúgy mindenki szeretne velem táncolni szóval te nagyon szerencsés vagy, és én is hogy egy ilyen lánnyal táncoltam.

-Milyen lánnyal?-kérdezem tőle.

-Hát!-közelebb láp és ezzel teljesen utánozza Justin-t. Annyira érdekel hogy most mi lehet vele. Vajon hogy van? Közbe ránéztem a többiekre akik nagy szemekkel figyeltek minket.-Ilyen tehetséges, ilyen csinos, ilyen szép, és ilyen magával ragadó lányt! Megfelel?

-Nagyon is!-mosolygok rá.Majd ad egy puszit az arcomra. Csak közbe ezt egy lesifotós meg lefényképezte. Ha Justin ezt meglátja tuti ki fog akadni. Ezért amilyen gyorsan csak tudtam elkezdtem utána szaladni, és a többiek is jöttek utánam. A fiúk be is érték a fotóst.

-Kérem a kártyát.-nyújtom ki a kezem. De ő csak mosolyog és át nyújtja a kártyát a kezembe.-Ennyi? Meg se próbálja megvédeni?

-Oh, ne. Elküldtem magamnak e-mailbe!-és elkezdett nevetni.-Kislány, te vagy Justin Bieber barátnője, és megcsaltad egy másik hírességgel. Aki most pont itt fogja a pólóm.

-Nem csaltam meg Justin-t!-mondom mire a fotós, és Jorge is nagyot néz.-Csak megpuszilta az arcomat. Ennyi. Semmi nem történt. És neked meg ehhez semmi közöd. Gyertek menjünk!-visszamentem és átöltöztem egy csinosabb ruhába.

Visszamentünk és elmentünk egy jó kis étterembe. Végig beszélgettünk, és nagyon jó fej mindenki. Pont indulni akartunk egy jó kis szórakozó helyre, amikor Jorge visszahúzott.

-Ne haragudj! Nem így akartam!-mondja és lehajtja a fejét.-Tudom hogy elrontottam a magánéletedet. De ha mondod komolyan nem csináltam volna semmit csak...

-Hé! Nyugi!-mondom és adok egy biztató mosolyt.-Nem a te hibád. Ha Justin megharagszik akkor nem tudok vele mit csinálni. Amúgy is most szakítottunk. Mert állítólag ő szégyell engem, legalábbis azt mondta.

-Akkor menjünk a többiekhez.-és elindultunk utánuk. Bementünk egy jó kis helyre és táncoltunk. Nagyon jó volt egészen addig amíg meg nem csörrent a telefonom.

-Haló?-szólok bele.

-Komolyan?-kérdezi.-Most mész el és máris megcsalsz?

-Justin!-indulok ki a helyről, de mögöttem még jön valaki. Mikor kiérek látom hogy Jorge És Martina jöttek.-Csak megpuszilta az arcomat. Te annak a csajnak meg a száját. Amúgy is te szégyellsz engem, nem?

-Nem, miért szégyellnélek?-teszi fel nekem a kérdést.-Szeretlek, de úgy látom hogy ez visszafele nem így van. Igazad volt. Jobb lett volna ha barátok maradunk. Csak hát azt hittem szeretsz. Szakítok veled!

-Kérlek ne mond ezt!-csordul ki egy könnycsepp a szememből. Csak ha egy kijön abból már a másik is.-Tudod hogy szeretlek és nem mondanám hogyha nem lenne igaz.

-Inkább mond ezt Jorge-nek.-szavai szinte égetik a fülemet.-Szia!

-Ne tedd le!-késő volt. Nem bírtam tovább. Egyedül akartam lenni. Ezért elkezdtem szaladni,csak magassarkúba nem nagyon birok. Ezért Jorge hamar beért, és nemsoká Martina is.

-Hé, ne sírj! Kérsz egy olyan ölelést amit mindig adok Martina-nak a sorozatba?-könnyű azt mondani, de csinálni nehezebb. Széttártam a karom és jó szorosan megölelt. Annyira jó volt, olyan egyedül éreztem magam és Jorge sokat segített.-Szerintem meny és feküdj le elkísérlek.

-Jó csak megyek elkérem Ash-től a...-basszus hol alszunk? Nem foglaltunk!-Nincs hol aludnunk. Elfelejtettem apartmant kinézni.

-Mire is mennél nélkülem?-nevet fel.-Hozd a barátnődet, és a kutyádat.

-Szia! Gale!-jön oda Ashley.-Lodovica mondta hogy van a egy ház ahol a szereplők szoktak hülyülni. És mi lenne ha ott aludnánk mindannyian:

-De nincs elég ágy hogy együtt aludjunk.-Mondja Jorge, miközben én még mindig könnyezek. Olyan rossz érzés hogy akit tiszta szívedből szeretsz szakít veled, amiatt amit el sem követtél. De majd egyszer úgy is túl teszem magam rajta. És itt van Jorge. Lehet hogy vele lesz valami komoly.-Akkor hogy akarsz aludni?

-Én alszok Lodovica-val, te pedig...-rám néz és észre veszi hogy sírtam. Még mielőtt kérdezne valamit elveszem tőle Siva pórázát.-Mi a baj? Jaj, gyere ide!

-Justin szakított velem.-mondom ölelve majd feltörnek bennem a szavai.-Azt mondta hogy szeret, de hogy szerinte én nem szeretem. De nem baj. Versenyezni jöttem. És meg is szeretném nyerni.

-Jól teszed, és addig is. Itt vagyunk mi!-jön oda Martina. El akartunk indulni de megcsörrent a telefonom. Mondtam a többieknek hogy menjenek előre de Martina, Jorge, és Ash itt maradtak. Felvettem és beleszóltam.

-Gale, miért tetted ezt a fiammal?-klassz most már Pattie is a sajtónak hisz. Ezért volt kár hogy elmondja mindenkinek.-Reméltem hogy te leszel neki az igazi, de a fiam miattad van maga alatt. Nem elég hogy bent van a kórházba, még meg is csalod?

-Na jó elegem van.-török ki magamból és elkezdek ordítani.-Nem csaltam meg Justin-t. Szeretem. És kezdjük ott hogy a Fiad mondta azt hogy szégyell. Nem tehetek róla hogy gáz vagyok. Talán jobb lenne ha keresne egy olyan lányt akivel mutatkozhat. Aki szép, aki csinos, és akit nem szégyell. Mondjuk Selena. Már értem miért hagyta ott Justin-t.

-Miért lenne a Justin hibája hogy máris félrelépsz?-Na jó! Nekem itt be is telt a pohár, nem engedem meg hogy mindenki így lehordjon.

-Kedves Pattie!-kezdek bele higgadtan.-Utoljára mondom el. Nem csaltam meg Justin-t. Amúgy is! Miért velem foglalkozol, mikor a fiad mellett lenne a helyed? Támogasd csak őt! Helló!

-Azta!-szólal meg Ash. Nagyon mérges lettem Pattie-re. Biztos hogy ő is félti a gyerekét, mert megértem, de azért nem kellene így beszélnie velem. Mikor már jobban voltam elindultunk. Az út nagyon rövid volt és hamar oda is értünk. Nagyon szép volt a ház belül kívül, de elég nagy vita lett abból hogy ki kivel alszik. Martina azt szerette volna hogyha vele alszok de Jorge is nagyon küzdött ellene. Lodovica és Mercedes is azon vitatkozott Hogy hol aludjon Ash.

-Srácok!-szólalok meg.-Mi lenne ha össze tolnánk a két ágyat és itt én, ott meg Ash aludna középen. Nem lenne sokkal logikusabb.- Ash-éknek megoldódott a probléma, de Martina azt mondta hogy szerinte ne aludjak Jorge-val. Ezt a veszekedést Candelaria szakította meg.

-Nem hiszitek el mi megy a TV-be.-mindenki kiszaladt és tátott szájjal nézte a hírt.

-Justin Bieber új barátnőt szerzett ám úgy tűnik hogy nem tudta megtartani. Ugyanis a tini pár ma este szakított, mert a lány félrelépett egy másik hírességgel is. Mindenki azt hiszi hogy vége a Jale párosnak, és hogy Gale össze jön Jorge Blanco-val. Mert egy bizonyos kép már sokakat megdöbbentett.  És Justin Bieber is nyilatkozott:

-Hát igen. Nem gondoltam hogy ez a lány így magába bolondít, de sikerült neki. Annyira szerettem és szeretem,de nem tudom hogy mit higgyek. Sokak szerint a kép nagyon is sokat mond, de mások meg úgy tartják hogy csak egy puszi. Gale is azt mondta hogy engem szeret, de nem tudok neki hinni. Fáj de igaz!

-Hát láthatjuk hogy a tini popsztár nagyon is szerelmes. Nagyon sokan hisznek Gale Evans-nak mert a képen tényleg semmi nem történt, de Justin tudja. Ide is sok comment érkezik miszerint, Jole páros nagyon jól nézne ki. Hát most biztos nem lennék Gale helyébe!

5 Rész~Na végre!

-Gale!-néz rám Justin.-Ez meg mi volt? Úgy tudtam hogy csak barátok vagyunk. Akkor most mi van, mert én már semmit nem értek.

-Ha gondolod, megpróbálhatjuk!-mondom, és most én lépek hozzá közelebb.-Úgy gondolom hogy eléggé ismerjük egymást ahhoz hogy megpróbáljuk, De csak ha gondolod, mert én benne lennék!

-Miért szerinted én nem?-néz rám nevetve.-De nekem mennem kell, és szerintem te is fáradt vagy! Nem mész haza?

-Áh Dehogy még van egy kis dolgom-mondom majd kilépek a teremből és egyenesen az irodám felé veszel az irányt-Meg kell csinálnom hogy mikor lehet jönni az órákra, illetve az ismétlésre. De menj csak szia!

-Szia-azzal el is ment. Én meg házzá fogtam elkészíteni az időpontokat. És hamar meg is lett:
Miután ezzel végeztem úgy gondoltam hogy elmegyek haza. Mikor a két lány is kijött az ajtón bezártam a táncsulit, és elkezdtünk gyalogolni. Egy idő után már csak én sétáltam mert mid a ketten elmentek valahova. De észre vettem hogy egy lány folyamatosan követ. Így a következő saroknál befordultam de nem mentem tovább hanem megálltam.És ahogy gondoltam a lány is befordult.

-Ki vagy? Miért követsz engem?-kérdezem, mire a lány megáll. Nagyot néz majd magához ölel. Na ez volt a fura.

-Gale, el sem hiszem hogy te vagy az! Mark hogy van?-mondja mire én csak nagyot nézek.-Oh, te nem tudod hogy én ki vagyok ugye?

-Nem, fogalmam sincs!- és kimászok az ölelései közül, Még csak nem is rémlik.

-Én vagyok az Sasha!-mondja majd egy kicsit eltávolodik.-A nővéred vagyok! Kiskorodba mindig velem játszottál, csak leköltöztem, és boldog vagyok a családommal. Ma tudtam meg hogy ide költöztetek, mert láttam a tánciskolát, és nagyon büszke vagyok rád! Csak egyet kérek! Anyáéknak ne szólj!

-Sasha!-jut eszembe minden emlék róla. Igen ő a nővérem. Anya nagyon fiatalon szülte meg őt, még 15 évesen. Most Sasha 20 éves. Sokkal öregebbnek néztem.-Jaj, annyira hiányoztál. Mikor kicsi voltam mindig azt vártam hogy vissza gyere. És egy idő után már nem is emlékeztem rád. Annyira jó újra látni.

Még egy kicsit beszéltünk majd megadtuk egymásnak a telefonszámunkat. Utána viszont tényleg haza vettem az irányt. És mikor beértem Anyát találtam a konyhába.

-Szia Kincsem! Na milyen volt az első óra?-kérdezi fellelkesülten. Kicsit haragszom Anyára mert hogy bírja ki hogy ne beszéljen a saját gyermekével? Na jó, de megígértem Sasha-nak hogy nem szólok bele.

-Jó, de lefekszem mert fáradt vagyok,és holnap Justin-nak nagy koncertje lesz. Szia Anya!

*Másnap*

Reggel Időben felkeltem, felvettem egy nagyon csinos ruhát és már szaladtam is a koncertre. Siva is jött velem, mert nem szeretném őt otthon hagyni a szobámba egyedül. Mikor oda értem már mindenki át volt öltözve, de Justin sehol. Így én is átöltöztem.

-Na jó kezdjetek el bemelegíteni! De most kicsit keményebben!-adom ki az instrukciókat. De most se csinálta senki úgy mint én valamelyik nap.  Pont el akartam kezdeni mikor megláttam Justin-t.-Várj Justin!

-Szia!-ad egy csókot.-Hol voltál már mindenhol kerestelek?

-Hát mindenhol nem, mert akkor megtaláltál volna. Megyünk bemelegítek én is!-mondom mire kijelenti hogy ő is jönni akar. Mikor oda értünk én is bele kezdtem:


-Ezt hogy tudod megcsinálni?-kérdezi Justin.-Ez elképesztő! Nem fáj?

-Mi, ? Miért fájna?-teszem fel a kérdést, de inkább magamnak mint Justin-nak.-Amúgy sokat nyújtok. Amit te szerintem nem szoktál! Sőt, biztos vagyok benne.-Mondom mire csak azt mondta hogy ő kondizik, neki az a nyújtás!-Ja persze!

-Srácok két perc!-szól oda az egyik gyerek. De mi tisztán hallottuk hogy Justin nevét kiabálja egy egész stadion! Mindenki Beállt a helyére és vártuk hogy a függönyt széthúzzák. Már minden készen volt, csak Justin hiányzott.Mikor ő is megérkezett. Mindenki beállt háttal a közönségnek és váruk mikor szólal meg Justin. Mikor az első hangot kiénekelte elkezdünk táncolni:

Mikor vége volt az első két zenének, Én egyedül kiszaladtam átöltözni egy kis revübe. Alig vártam hogy megszólaljon a Baby mert akkor csak én táncoltam egyedül. És nagyon jó volt. Mikor már csak egy szám maradt én kimentem és visszavettem azt a ruhát amibe eleve jöttem. Oda mentem Pattie-hez és vele együtt néztem ahogy énekli az One Less Lonely Girl számot. Kíváncsi voltam hogy ki az a szerencsés lány aki Kijöhet Justin-hoz, de senki nem jött. Majd egyszer csak arra leszek figyelmes hogy Justin ott áll előttem és kihúz a színpadra. A fejemre teszi a koronát és nekem adja a csokor rózsát. Aztán Kivisz a színpad elejére és elordítja magát.

-Ő az én barátnőm! Gale Evans!-erre mindenki elkezd sikítani meg ordítani.-Ha szeretnétek táncolni akkor menjetek a Johnson utca 33. Ő az igazgató! Vagy a 0670 ... .... telefon számon, és a Sexy Dancing Girls honlapon tudjátok őt elérni. Aki szeretne jövő hét péntekig tud jelentkezni. És arra kérek mindenkit hogy reklámozzátok ismerősötöknek. Köszi!

És ezzel folytatta a számot. És mikor vége lett adott egy csókot a számra. Leszaladtam a színpadról, alig vártam hogy Justin is oda érjen. Megköszöntem neki, majd ki mentünk a kocsihoz. Egy csomóan kértek autogramot tőle, és velem is akartak fényképet csinálni. Mikor már nagy nehezen haza értünk 6 óra volt. Elindítottunk egy jó filmet.

-Justin aludj itt!-mondom neki és felállok és megállítom a filmet.-Aludj itt velem.

-Hé biztos vagy benne? Oké akkor megyek és megfürdök!-bólintottam és ő bevonult. Hamar készen volt utána én is elmentem  fürdeni. Mikor készen voltunk folytattuk a filmet, de hamar el is aludtunk. Hajnalba arra ébredek hogy csörög a telefonom. De Justin hol lehet?
       
-Haló?-szólok bele a telefonba, de nem tudtam ki az mert nem volt név kiírva.

-Gale Evans?-kérdezi valaki mire igennel válaszolok.-Úgy tudjuk hogy ön Justin Bieber barátnője. Azért telefonálok mert Justin-nak az éjszaka folyamán súlyos balesetet szenvedett.