21 Rész!~Két koncertjegy!

Másnap pihenten ébredtem. Lau csak kétszer kelt fel. De hát ez ilyen. Átmentem Lau-hoz, és még aludt. Kimentem nála lévő teraszra, és olyan jó puha volt. Apáék direkt leszegeltek bele egy bundás kis szőnyeget, és felette van teraszfedél szerűség. Szóval ha esik az eső nem lesz olyan a szőnyeg. De mondjuk azt fel is lehet onnan venni. Oda kimentem és beleültem egy percre a fotelba. De nem maradt ott sokáig. Mivel a nap már sütött, de még 7 órakor nincs meleg nem hagytam nyitva az ajtót. Majd ha felkel. Visszamentem a szobámba felvettem egy olyan ruhát amibe nem látszik a kövérségem. Fogat mostam, kisminkeltem magam. Ez alatt azt értem hogy a szememre raktam egy kis lila sminket, szempillaspirál, szemceruza, és egy tűzpiros rúzs. A hajamat megfésültem és hagytam hogy szétterüljön a hátamon. Mindenkinek tetszik hogy 3 fajta ombre van a hajamba. Utána lementem, és megittam a kávémat. Az utolsó kortynál Hallom amint April nyöszörög. Bemegyek hozzá és felveszem az ölembe. Ő már sokkal nagyobb Mint Laura. Éppen ezért ő már egy éjszaka többet kel fel mert jön a foga. Nagyon szeretem a húgomat. De már nem csak ő sír. Hanem Laura is. Anya is megérkezett tehát átpasszoltam neki April-t, én meg szaladtam Lau-hoz. Eléggé büdi volt, tehát ez arra utalt hogy tisztába kéne tenni. Rátettem a pelenkázóra, és levettem róla a pizsamáját. És a pelenkát is. Becsomagoltam, és a kukába dobtam rögtön. Mert a pelenkázó mellett van egy.Megtöröltem a fenekét popsitörlővel, és behintőporoztam a fenek. Majd raktam rá egy tiszta pelenkát. És egy kis csini ruhát adtam rá.

-Ki Anyának a szépsége?-fújom meg a kis hasát. Nagyon tetszett neki, és ezt onnan tudom hogy nevetett.-Laura baba! Figyelj csak, szellőztetünk egy kicsit hogy szokd meg a levegőt.
-Helló!-jön be hozzám Ash.-Jaj, szia te kis szépség! Tiszta anyád vagy. Mondjuk a szemed apádé.
-Igen, a szeme az apjáé!-utalok ezzel azokra a gyönyörű szép mogyoróbarna szemeire.-Mi jót csinálsz itt?
-Oh, gondoltam benézek.-megint kopogtak, és Tini lépett be az ajtón.
-Ez meg mit keres itt?-döbben le Tini. Majd Ash mondja neki hogy már kibékültünk, és hogy nem kell tovább hazudnia.-Ja, jó! Sziasztok! Mizu?

-Ti a hátam mögött barátok voltatok?-kérdezem felháborodva. De csak eljátszom.-Na jól van, megjegyeztem.
-Jó na! Nem megyünk el ma valahova?-kérdezi Ash.
-Én tuti nem megyek, mert viszem Lau-t a kórházba, megkapja az első oltását.
-Oké,  akkor mi megyünk is! Szia!-elköszöntem a lányoktól, és becsuktam az erkélyajtót. Gondoltam elmegyek Justin-hoz. Adtam Lau-ra még egy kabátot, és most bébihordóba tettem. Betakartam, az apjától kapott pléddel és lementünk a konyhába és beszéltem anyuval.
-Anya, én elmegyek Justin-hoz. Majd jövök!-adtam neki apának, és April-nek egy puszit, majd kimentem a garázsba. Áttettem Lau-t az ülésébe, és a bébihordót, pedig a csomagtartóba raktam. Elindultam Justin-hoz, és majdnem egy óra alatt ott voltam. Megint eljátszottam azt hogy Lau-t áttettem a bébihordóba, és bezártam a kocsit. Megálltam a bejárati ajtó előtt és csengettem. Pattie nyitott ajtót.

-Szia! Ismerlek?-nem ismert meg. Most lehettem volna köcsög és azt mondani hogy itt vagyok Justin gyerekével, és hogy jöttem bemutatkozni, de nem találtam jó ötletnek.
-Igen! Gale vagyok!-majd láttam az arcán azt a nagy döbbenetet.
-Jaj, szia! Gyere be!-behívott majd megkért hogy figyeljek rá.-Nagyon sajnálom hogy anno olyan bunkó voltam, és szeretnék elnézést kérni. Félre ismertelek.
-Semmi baj!-megpuszilt, és nem bírta megállni hogy meg ne kérdezze.
-Az Justin gyereke?-elmeséltem neki hogy kié is a gyerek majd megkérdeztem hogy hol van Justin.-Fent van a szobájába. Nem tudom hogy alszik-e még.
-Köszönöm!-felmentem Justin-hoz, és még édesen aludt. Letettem Lau-t és a cipőmet levéve bebújtam hozzá hátulról. Elkezdtem simogatni a hátát mire úgy csinált mint Laura mikor álmos.
-Ch! Mit csinálsz?-kérdezi kómásan. Szerintem nem tudja hogy ki van mögötte.-Mi az?
-Na jó akkor én megyek is!-állok fel, de visszaránt, én pedig pont ráesek.-De tényleg mennem kell!
-Miért?
-Mert Laura oltást kap!
-Itt van?-feláll és odamegy hozzá.-Szia szépség! Hé honnan van neki ez a pléd?
-Ö.. Még Jorge-től van. De nekünk tényleg mennünk kell. Kikísérsz?-persze hogy jött velem, és még Lau-t is hozta.
-Justin fiam öltözz már fel! Lány is van itt.-szól Pattie a fiára.
-Nyugi már láttam alsónadrágba!-mondom nevetve.
-Már mész is?-kérdezi Pattie.
-Igen! Ma kapjuk meg az első oltást.-adtam Pattie-nek két puszit, és kimentünk a kocsiba. Justin csak így ahogy van egy szál boxerba. Míg én Lau-t a helyére tettem, addig Juss a helyére tette a bébihordót.-Na szia Édes!
-Szia Béby! Vigyázz magadra, és a kicsire!-csókkal búcsúztunk, majd becsapta a kocsiajtót. Mielőtt még elindultam felraktam a napszemüvegemet és tényleg mentünk a kórházba.

Mire megint visszaérek az orvos háromnegyed óra. Laurát, betettem a bébihordóba ismét, és bementünk a kórházba. A nővér, már tudta hogy kik vagyunk. Csak azt nem hogy miért jövünk. Elmondtam neki és beküldött minket a rendelőbe. Bizony már elő volt készítve minden. Az orvos köszöntött minket, és megkért hogy vegyem le Laura kabátját és pulóverét. Még én a lányomnak a figyelmét tereltem el addig a doktor beadta az injekciót. De mikor megérezte a tűt egyből elkezdett sírni. Szegényt nem bírtam megnyugtatni. Felöltöztettem majd elkezdtem ringatni.

-Ne sírj!-ringattam az ölembe.
-Volt már kint a levegőn?-kérdezi a doktor.
-Csak amíg eljöttünk, meg amikor hazavittük. Csak az erkély ajtaját nyitottam ki.
-Rendben, akkor ma ha ilyen szép idő lesz, egy 10 percre elviheti sétálni.-beírtam a noteszembe hogy délután olyan 5 óra felé sétálni megyünk.-De ha addig ebbe a ruhába marad az első osztályú. Egy kicsit lapos párnát, és egy takarót rakhat neki az éjszaka. De ha bemennek sétálás közben egy bababoltba biztos kapnak.
-Oké, rendben! És tudja nekem van egy tánciskolám.
-A Sexy Dancing Girls?-kérdezi. Bólintok, bár nem tudom honnan tudja.-Tudom, a lányom is oda jár.
-Sharlott a lányod?-teljesen ledöbbentem.-Na hát igen. És én mikor taníthatok megint, vagyis mikor dolgozhatok?
-Mennyi időt tölt ott?
-Hát mikor hogy! Egy nap van 4 órám!-gondolkozok.-De összesen 6 és fél órát töltök bent. De csak két nap. Meg van amikor 1-2 órát gyakorolok.
-Hát akkor azt javaslom hogy vagy az irodájába is vegyen egy ringatószéket, és abba el tud lenni, vagy egy bébicsőszt fogad. Én mondjuk az előző mellett döntenék. És akkor még táncolnak is oda berakhatja. Ezt tartanám reálisnak. És mégis mikor kezdődik a tanítás?
-Szeptember 1.-akkor van az első óránk.
-Oké, addigra mehet. És fontos hogy a kisbaba legyen valakivel, mert egyedül nem lehet enyi ideig hagyni. Vagy nagymamával, vagy akár a testvérénél.
-Rendben köszönök mindent!-átadta az oltási könyvet, és elmentünk haza.

Szegény Lau már éhes volt ezért adtam neki egy kis anyatejet. Utána a kezembe el is aludt. Szépen beletettem az ágyába, és magára hagytam. Gondoltam áthívom Justin-t. Persze hogy jött. Bementünk a szobámba filmet nézni, ám eléggé fáradt voltam, és kigyúrt karjai között aludtam el. Nagyon jó volt ez a kis alvás. De most már nem aludhatok addig ameddig akarok. Mikor az én kis ébresztőm kel, akkor nekem is kelnem kell. Egy pillanat alatt felpattantam az ágyból, de úgy hogy Justin is megijedt. Átmentem Lau-hoz és tisztába tettem. Majd az ölemben áthoztam hozzánk. Befeküdt közénk és nézte velünk együtt a tévét. És megint elaludt. Megkértem Mark-ot hogy vigyázzon rá amíg mi elmegyünk. Bementünk, néztünk ágyneműt, és találtam egy rózsaszínű virág mintásat, hozzá pedig illő huzatot. Megvettük, tovább mentünk. Elnéztünk a játszótérre, mondjuk ott el is váltunk Justin-al. Visszafordultunk. Hazamentünk, és Laura-t megtörölgettem szivaccsal, majd adtam rá egy pizsamát.
Beletettem az ágyikójába majd elkezdtem neki mesét olvasni. A Csupa Csillogás! hercegnős mesét olvastam neki. Hatásos volt ugyanis elaludt. Én is mentem volna de jött Tini.

-Szia!-jön be izgatottam.-Szereztem neked 2 koncertjegyet! Itt lépünk fel holnap New York-ba. Gyere el Laura-val. Legalább megismerheti az apukáját!
-Jó ötlet ez?-nem voltam biztos benne.-Oké holnap elmegyünk a koncertre.
-Ez az!-Laura szereti amúgy a zenét, mert sok a Disney-n is az énekes csatorna. Olyankor tapsol. De azért felhívtam a doktort. Azt mondta hogy mehetünk, de 2 óránál ne legyünk többet.


*Másnap reggel.*

Én már vagy 2 órája fent vagyok. Nagyon félek hogy találkozni fogok Jorge-val. Aludni is csak alig bírtam. De most vagy soha. Még nem kelt fel Lau, addig áthívtam Tini-t. Azt hiszem hogy én bírnák Jorge szemébe nézni. Hazudtam neki 9 hónapon keresztül.De Tini azt mondta nincs visszaút. Nekem be kell mennem vele amíg készülődik de mondtam hogy menjen csak, egy óra múlva találkozunk. Felöltöztettem Laura-t és beletettem a babakocsiba, és betakartam a Jorge-tól kapott pléddel. Én is felkaptam egy csinos ruhát. A sminkem már készen volt. Fekete smink, szempillaspirál, szemceruza, és egy tűzvörös rúzs. Elindultunk kocsival a stadion felé. 20 perc alatt ott is voltunk. Már vártak hátul. A nyakamba akasztottak egy nem tudom mit, és bemehettem. Elindultam az öltözők felé. Hátrafordultam hátha jön mögöttem Tini, de pont ezért ütköztem össze valakivel. Jorge volt az.

-Oh, szia! Te vagy a pót táncos ugye?-nem tudtam mit válaszolni. Lefagytam.
-Hé Gale! Gyere már!-ordít Lodo. Jorge-nak teljesen leesett az álla.
-Te vagy az?
-Igen!-majd belenézett a babakocsiba. Azt hitte hogy April az a húgom, de mikor meglátta nem értett semmit.
-Ki ez a kislány?
-Jorge! Ő... Ő...-nem bírtam kimondani.-Ő a kislányunk!
-A miénk? Gale, te most szórakozol velem?-megráztam a fejem.
-Még mikor Hawaii-n voltunk! Emlékszel?-kivette szép lassan a babakocsiból, és a megismerés felcsillant benne.-Kérlek ne haragudj! Borzasztóan sajnálom! De nem tudtam hogy mondjam el.
-Gyönyörű szép!-öleli magához.-De legalább mindene megvan?
-Persze! Minden ami csak kelhet neki.-órákig tudtam volna nézni ahogy szeretgeti Lau-t de jött a barátnője.
-Sziasztok!-jön oda hozzánk.-Jaj, ki ez a falatka kislány?
-Ő a kislányunk!-néz büszkén. Stephie-ben egy percre megfagyott a vér.-Úgy mint neked lett gyereked amikor külön voltunk, nekem is lett egy gyönyörű szép lányom.
-Tőle?-kérdezi lenézően.-Oh, ez furcsa! Én elmentem!
-Szia!- Jorge most nem igazán foglalkozott azzal hogy a barátnője elment. Folyton csak Lau-val játszott.-Laura lett a neve? Emlékszel hogy mind a ketten ezt szerettük volna?
-Igen! Még a lepedő is az amit te varrattál ha lesz egy gyerekünk. A Federico-s is megvan!-persze nem állhatunk csak úgy ott kint a folyosón. Bementünk az öltözőbe. Ruggero, Facu, Samuel, Nico, Diego, Xabiani odajött hozzánk.-Sziasztok!
-Gale?! Te vagy az?-kérdezi Ruggero. Nagyon jó barátok voltunk, és hát neki Jorge a legjobb barátja. Persze jó kapcsolatot ápoltam vele.-Ez kinek a babája?
-A miénk!-mondja büszkén Jorge.

Azért jólesik hogy még csak most ismerte meg de már látom hogy remek apuka és rá mindig számíthatok. Persze a többiek majd hanyatt vágódtak amikor megtudták hogy gyerekünk van. Mindenki körülölelgette, és Lau nagyon jól tűrte. Sőt tetszett neki! Főleg mikor az apja játszott vele. Megfújta a hasát mire nagyon tündéri kis fejet vágott. Hát én majd kinyúltam a nevetéstől. Nagyon tudja adni magát. Ám mikor bejött Cande Facu nevét ordítva, Lau annyira megijedt hogy elkezdett sírni. Mivel Cande csak később jött ezért nem tudta hogy itt van a babánk. Sőt. Azt se tudta hogy van babánk. Tehát, Lau annyira megijedt hogy sírva fakadt. De Jorge teljesen normálisan kezelte a helyzetet. Felvette a kezébe és csitítani kezdte. Olyan aranyos volt, de persze a fiúk egyből cukkolni kezdték. Jó mondjuk én is nevettem de nem volt szép. Mondjuk Laura tényleg megnyugodott.

*Jorge szemszöge*

El sem hiszem hogy van egy gyerekem. Nagyon örülök hogy rátaláltam. És komolyan mondom, hogy mindent megteszek csak hogy boldog legyen. Mivel nem lehettem végig vele, legalább ott volt a mi öltözőnkbe. Gyorsan felöltöztem, és a hajamat is csak pikk pakk rendbe vágtam. Alig vártam hogy tudjak a kislányommal foglalkozni. De nem volt időm. Már csak pár perc választott el a kezdéstől, és Gale és Lau már a közönség első sorában ülnek. Jó Lau a babakocsiban van, de ott van az már. Mindenki nyújtott, és már Tini fent állt azon a valamin. Vártuk hogy a mi időnk jöjjön. Tini intett hogy mehetünk és egy pillanat alatt mindenki a színpadon állt. Mikor láttam a volt barátnőmet és vele a kislányomat próbáltam a legjobb formámat hozni. Elénekeltünk 3 számot utána jött Tini a Habla Si Puedes dalával. Kicsit szomorkás volt de azért mindenki énekelte. Utána megint mi jöttünk. 2 óra alatt lezavartuk az egész koncertet. Nagyon jó volt!

-Klasz volt skacok!-jött oda Sergio. Persze jött mindjárt Gale is.-Na jó sipirc öltözni!
-Jorge!-kiabál a folyosó túloldaláról Stephie.-Jorge, terhes vagyok!
-Komolyan?-kérdeztem boldogan. Olyan nagy öröm járt át hogy egyből megcsókoltam.
-Miénk lesz a legszebb, és senki sem versenyezhet vele!-ahogy ránéztem Gale-ra láttam ahogy megfordul és elindul. Nagyon megbántottam.

20 Rész!~Érte megérte!

Sziasztok! Itt van egy remélem izgalmas rész! Találtok benne egy Tóth Gabi számnak a címét! Aki megtalálja a 25 Részben benne lesz! Jó keresgélést!   

Egyből hívtam a dokit.
-Mi az hogy Gale nem éli túl a szülést?-kérdezem kissé idegbajosan.
-Miért ne élné túl? Talán valami baja történt?
-De hát maga írt nekem SMS-t hogy Gale lánya valamilyen kórós!-elneveti magát a doktor, bár nem tudom hogy ebbe mi olyan marha vicces.
-Elnézést, biztos rossz lehetett a címzett. De maguknak is akartam üzenni hogy a baba hamarabb érkezik. Úgy egy héttel. És én mint kezelőorvos azt javaslom önöknek hogy a hétvégén jöjjön be, mivel még nem töltötte be a 18-dik életkorát. Itt folyamatos figyelés alatt lenne. Én ezt javasolnám maguknak.
-És akkor így mikorra van kiírva?-mert persze azért ez is fontos.
-Augusztus 14-16-ra lett volna kiírva, de helyette Augusztus 8. Ez egy biztos pont.-Gale-nek ide be kell menni-e. Itt lesz neki a legjobb. Most úgyis a tánciskola szünetel. Persze amikor az iskolákban szünet van, akkor nála is.
-Köszönjük! Megbeszéljük és visszahívom! Viszlát!-ledobtam a telefonomat az ágyra, és Gale-hoz szaladtam.-Szívem most hívott a doktor. Azt mondta hogy a baba egy héttel előbb fog megszületni. És hogy a hétvégén be kell menned a kórházba. Mert a következő 1 hétben akármikor szülhetsz. A gyermekedért csináld!
-Ez a mi gyerekünk!-próbálja velem szoktatni, de tudom hogy akkor sem lehet az enyém.-Oké akkor holnap bepakolok, és bemehetünk. Oké?
-Oké! Akkor menj, feküdj le! Megyek mindjárt én is!-adok neki egy csókot, és nézem ahogy kisétál az ajtón.

*Másnap 12:50*

-Na Baby, mehetünk?-kérdezem a még fésülködő barátnőmtől. Kibotorkál a fürdőből, és megáll előttem.-Nincs kedved menni?
-Szerinted?-pedig muszáj lesz neki elindulnia lefelé. Én lehoztam a bőröndjét, amíg ő elköszönt a többiektől.-Na sziasztok!
-Nyugi kicsim, kipakolunk, és elmegyünk sétálni. Oké?-bólintottam, és elindultunk a kórházba. 10
perc alatt ott voltunk. Kiszálltunk a kocsiból, és bementünk az épületbe. Volt egy külön kis ház szerűség ahol a várandós anyukák voltak. Ott odamentünk az ügyeletes nővérhez.-Gale Evans!
-Igen! Még nem töltötte be a 18-at. Jöjjön megmutatom a szobáját.
-Köszönöm!-bementünk egy szép kis 1 személyes szobába ahol kis is pakoltam. Majd Juss-hoz fordultam.-Na megyünk sétálni?
-Nem jó, be kell mennem a stúdióba. De legyél Tini-vel!-megfogta a pont most érkező Tini vállát és hozzám tolta.-Lényszíves maradj vele. Köszi
-Mi?-tesszük fel mindketten a kérdést. De Juss már sehol nem volt.

-Na hogy vagy?-ül le az ágyamra Tini.
-Nagyon fáj a hasam!-komolyan. Már 3 napja érzem ezt az érzést de nem mertem szólni. Attól féltem hogy baj lesz. Mondjuk szerintem az a baj hogy nem szóltam.
-És mióta fáj?
-Ö... Ez a harmadik nap.-Tini ekkor felcsattant.
-Te hülye vagy? Úr isten! Gale, lehet hogy szülni fogsz.-felállt és szólt a dokinak. Megvizsgáltak és azt mondták hogy ez az utolsó napokban természetes.
-Látod mondtam hogy semmi bajom nincs. De viszont én egy kicsit fáradt vagyok, szóval ha nem bánod...
-Persze, én már úgyis indulni akartam. Szia!-adott egy puszit és elment. Már odakint is sötétedik, és Juss még be se jött hozzám. Inkább rácsörögtem. De azt hiszitek felvette? Természetesen nem. Így inkább magamhoz vettem a pizsamámat, és a tisztálkodó szereimmel együtt beindultam a fürdőbe. Letusoltam, felkaptam magamra egy pizsamát, és kimentem, vissza a szobába. Már a nővérke ott várt az esti vizitre. Végeztek rajtam pár vizsgálatot, és hagytak ott pár gyógyszert. Beszedtem őket majd ledőltem tv-ni. Már szunyókáltam amikor búgott a telefonom.
-Aha!-szólok bele a telefonba. Justin fáradt hangját hallottam meg benne.-Szia Édes!
-Szia Kicsim! Na hogy vagy?-hallom a hangján hogy már alig van ébren. Annyira sajnálom szegényt. Legszívesebben magamhoz ölelném, és soha nem engedném el.
-Jól, köszönöm! De figyelj, menj aludni. Holnap beszélünk. Szeretlek!-elköszöntünk egymástól, én leraktam a telefont majd rögvest el is aludtam.

*Augusztus 08. Két nap elteltével*

Nagyon sokan jöttek be hozzám. Anyáék, Apa is átjött Paris-ból. Sokan a tanítványaim közül. Hát gondoljatok bele. Csak az én csoportom 36 fős. Azon kívül még van két csoport. Az egyik 32 fős a másik 36 fős. És még a Justin tanítványait nem is mondtam. Ők vannak 43-an. Szinte majdnem mindenki bejött hozzám. Kaptunk egy csomó babaruhát, mesekönyvet, játékot. Most pont Sasha-ék vannak bent nálam.

-Szia Gale!-jön be Linett. Majd mögötte a szülei. Ad két puszit mindenki, majd Lin átnyújt egy nagy ajándékzacskót.-Tessék, remélem hogy tetszeni fog.
-Ó, köszönöm szépen!-kibontom és volt benne 3 body, 2 nadrág, 3 póló, 3 pulóver, 1 mellény, 1 kabát, 1 sapka, 1 cumi, 4 mesekönyv.-Istenem, de aranyosak vagytok. Mondjuk már annyi mesekönyvet kaptam hogy Justin-nak vennie kellett egy könyvespolcot.
-Nincs mit! És mikor várható a baba?-kérdezi Sasha.
-Bármikor megérkezhet. Mert úgy mondta a doki hogy 08.-ig. Tehát akár ma is.-megsimogattam a hasamat. A gondolat elfogott hogy gyermekem lesz.
-Jól van, mi megyünk mert még máshoz is be kell mennünk Szia!-megint egyedül maradtam. Kimentem WC-re és amikor leültem láttam hogy a bugyimba van valami nedves. Nem hiszem hogy bepisiltam, vagy csak nem vettem észre? Álljunk csak meg. Nekem ma telt le a határidőm azaz: ELFOLYT A MAGZATVIZEM.

*Jorge szemszöge*

Amióta szakítottam Gale-val teljesen más lett az életem. Van egy barátnőm akivel újra összejöttem  és nagyon szeretem. Stephie Camarena. Igaz volt egy olyan időszak amikor külön voltunk, én akkor voltam Gale-vaé és akkor lett egy gyereke. De attól majdnem olyan mintha az enyém lenne. Csak ott van a majd és a nem. Csak azért már én is szeretnék egy saját gyereket. Most meg pont koncertezünk vagyis már a vége felé járunk. Már Tini a Te Creo című számot énekli. És még utána van egy. Még utoljára elénekeltük a Ser Mejor dalt és a koncert véget ért. Átöltöztem, és kimentem az előtérre. Stephie már ott várt kisfiával a kezébe.

-Szia Stephie!-odahajolok hozzá és megcsókolom.-Szia Kisember!
-Aha máris megyek!-rohan el mellettünk Tini.-Sziasztok!
-Hova sietsz?
-Gale...-ráharapott a nyelvére. Igaz hogy már valamennyire elfelejtettem de a nevére egyből felkaptam a fejem.
-Gale? Nem ő az ex csajod?-kérdezi Stephie. Ránéztem gyorsan Tini-re hogy találjon ki azonnal valamit.
-Nem Gale az.. unokatesóm!-majd próbálta befejezni a mondatot.-Ő most.. pont... kórházba van? Vagyis igen kórházba van! Szül!
-Mi van?-vág hülye fejet Steph.
-Hé elkérhetem a telefonod?-odanyújtja én pedig mintha véletlen elejtettem volna kihúztam a kezemet. A telefon a földön szétesett.-Bocsi szívem. De nézd jön Facu! Biztos megcsinálja.
-Oké!- alig vártam hogy elmenjen. Egyből Tini-hez fordultam.
-Na mi van Gale-val?
-Semmi! Csak csajos hétvégét tartunk!-és elszaladt. Nem tudtam hogy mi baja de tuti hazudott. Csak tudnám hogy mit.

*Gale szemszöge*

Miután láttam hogy elfolyt a magzatvíz egyből hívtam Anyáékat hogy szóljanak minden fontos embernek. És csak utána szóltam a dokinak. Bevittek egy szülőszobába. A lila falra színes matricák voltak felragasztva, és azok terelték el a figyelmemet a fájdalomról. A doktor meg csak bíztatott, de már nem volt bennem több erő.

-Miss. Evans! Nem hagyhatja abba. Már nincs sok hátra. A babájáról van szó!-erőt vettem magamon és a hogy csak bírtam erőlködtem.-Ez az, jó lesz! Már látom a fejét!-még egyszer megnyomtam és hallottam. Meghallottam ahogy legelőször felsír. Megtörölgették, és a kezembe adták. Láttam benne Jorge-t és magamat.
-Kicsi hercegnőm gyönyörű vagy! Te vagy az életem értelme! Mindennél és mindenkinél jobban szeretlek. Kicsi hercegnője Anyának! És bár apa nem lehet veled, tudom hogy ő is borzasztóan szeret téged!-a könnyeim megállás nélkül folytak az arcomon, de ezt nem is tagadtam. Ahogy ezeket mondtam láttam amint két nővér és a doktor is elsírja magát.
-Mi a baba neve?
-Laura! Laura Blanco E. !-ez a kislány nem Bieber. Ő Blanco! És mikor megláttam tudtam hogy így döntök helyesen. Elvették a kezemből, és rátették a karszalagot. Megmutatták nekem és egy kis lila karszalag volt és rajta a neve. Majd elvitték tőlem.
-Hölgyem vissza kell önt vinnünk a szobájukba. A kislányát megvizsgáljuk, és utána az újszülött osztályon lesz. És ha minden a rendes kerékvágásba megy akkor holnap délután haza is mehetnek.
-Köszönöm!-a hordágyon vagy nem tudom hogy minek nevezzem, talán gurulós ágyon kitoltak a folyosóra. Ott volt tényleg mindenki. Anyák, igazi Apukám, Mark, Justin, Tini, Sasha-ék. Anya egyből odakapta a fejét majd hozzám sietett. Megfogta a kezemet, és csak kérdezgetett.
-Kérem hagyják Miss. Evans-t pihenésre van szüksége. Utána kijövök és mindent elmondok!

Bevittek a szobámba és a doktor átrakott az ágyamba. Mondta hogy pihenjem ki magamat és lehetőleg 2 óráig ne mászkáljak. Hát ez nem volt nehéz feladat ugyanis perceken belül elaludtam. Majd valamikor délután 5 óra felé keltem fel. Nem éreztem magam annyira kipihentnek, csak pisilni mentem ki. 3 órát aludtam de még most is fáradt vagyok. Visszadőltem de csak küszködtem. 1 órát csak forgolódtam. Inkább felöltöztem egy kényelmes ruhába. Cicanadrág, ing, és converse cipő. Rendet raktam a szobába, és lementem az újszülöttekhez. Az első sorba ki volt rakva egy kis kockába a neve és egy ágyikóba édesen aludt. Ahogy végignéztem a többi kisbabán ő volt a legszebb. Nem azért mert az én lányom de tényleg ő volt a legszebb.  Legszívesebben komolyan mondom hogy magamhoz öleltem volna. Olyan ki édes volt. Majd meg zabáltam. És tényleg én még nem is beszéltem az orvossal. Elmentem az irodájába és beszéltem vele. Azt mondta hogy Laura makk egészséges, és hogy holnap DÉLUTÁN mehetünk haza. De miután felkeltem már átvihetem magamhoz. Megköszöntem mindent és visszamentem nézni a kislányomat. Ám már ott voltak Anyáék, Tini, Mark, és Juss.

-Gale!-vesz észre először Anya.-Kislányom hogy vagy? Minden rendben?
-Igen, jól vagyok, és nagyon boldog!-erről Lau-ra céloztam.
-Jaj, Gale! Olyan aranyos a kis Laura! Nehéz lesz tartani a számat J...-nem folytatta. Én is egyből Justin-ra pillantottam. Odamentem hozzá.
-Justin! Tudod a baba neve...
-Nem, semmi baj! Én is így láttam helyesnek.-Ad egy csókot majd Laura felé fordít.-Amúgy gyönyörű szép. Olyan mint az anyukája!
-Édes vagy! Egyébként mikor megláttam komolyan olyan volt mint én és Jorge. Megláttam benne kettőnket. És tudtam hogy ő nem Bieber. Akármilyen hülyeséget is csináltunk tudod érte megérte!
-Tudom! És mondtam már hogy nem zavar.-még egy kicsit néztük a lányomat utána Anyáknak mennie kellett, ugyanis April kishúgom beteg lett. Juss-nak megint stúdiózni kellett, így csak Mark és Tini maradt.
-Mikor szándékozol elmondani Jorge-nak hogy egy gyönyörű kisbabának adtál életet akinek ő az édesapja?-teszi fel a kérdést Tini.-Mert ma is majdnem elszóltam magam.
-Ja jó lenne ha ő is tudna róla.-állt mellé Mark.
-Jó majd elmondom neki!-pufogtam. Mondjuk a tesómék se maradtak sokáig azzal az érvel hogy nekem pihenni kell. Mondjuk tényleg igazuk volt ugyanis ruhástól aludtam el.

************************************************************************************************

Reggel a nővérke hangjára ébredtem. Vizit volt. Teljesen kiment a fejemből. Megvizsgáltak és mindent rendeben találtak. De persze azért szóvá tette hogy ruhástól aludtam. Nem válaszoltam. De a nővér is arra terelte a témát hogy Laura felkelt és ha gondolom akkor már felhozhatom magamhoz. Persze hogy gondoltam. Lementem a nővel. Bementünk a gyerekekhez, majd az enyémnél megállt. Kivette a kiságyból és átadta nekem. Persze tudtam hogy kell vele bánni ugyanis voltam csecsemőgondozáson. Így teljesen felvilágosítottak. A kezembe vettem, és felmentem vele a szobába. Közbe telefonáltam Justin-nak hogy hozzon be egy pelenkát, egy bodyt, egy kabátot, egy kis cipőt, egy sapkát, hozzon be cumit, cumisüveget, és a babakocsit a hozzá tartózó kabáttal. Meg a babakocsi tartóba tegyen plusz egy pelenkát, meg ezeket a cuccokat rakja bele a babakocsin lévő táskába. 20 perc múlva bejött a szobámba. Olyan aranyos volt a babakocsival.

-Szia Édes!-köszönök neki.
-Hahó Baby!-csókol vissza.-Halihó Kisasszony! Olyan szép vagy mint az anyukád. Mizu?
-Semmi. Azt mondták hogy az éjszaka nyugodt volt. Egyszer sírt fel, akkor adtak neki tápszert.-megsimogattam Laura kis szőke haját, és beletettem a babakocsiba. Olyan jó puha volt a belseje. Plüssel volt kibélelve. Mert kívül olyan mintha rossz lenne az anyagja de direkt ezért vettem meg mert ilyen.-Justin majd hazamész a kocsimért? És ugye beletetted a babaülést?
-Aha persze!-tudtam hogy hazudik. Ja igen hogy betöltöttem a 18-at megkaptam a jogsit. És megkértem Juss-t hogy rakja bele Lau-nak az ülést.
-Köszi, komolyan mondom sokra megyek veled.-elnézést kért még vagy tízszer, és utána elment haza. Én beletettem Lau-t a babakocsiba és szép lassan elaludt. Én is ledőltem de csak 1 órát aludtam. Jött vendégem. Mondjuk nagyon meglepett.
-Szia Gale!-áll meg előttem egy nem várt személy.
-Ashley! Mit keresel itt?-bejön a szobába és leül velem szembe.
-Kérlek halgass meg!-vesz egy mély levegőt és belekezd.-Tudod kiderült hogy Amy csak kihasznált. Kérlek hogy bocsáss meg, és legyünk újra barátok. Nagyon hiányzik a sok cseverészés.
-Oké! És te is hiányoztál!-megölelem, és a babámhoz fordul.
-Nagyon kis tünemény! Ó, jut eszembe.-elővesz egy nagy ajándékzacskót és átnyújtja nekem. Izgatottan nézek bele. Volt benne rugdalózó, cumi, cumisüveg, mesekönyv, plüssmackó..-Na tetszik?
-Nagyon, köszönöm szépen!-még egy kicsit beszélgettünk és utána elment.

Nekünk következett az ebédidő. Mivel itt nagyon rossz a kaja gondoltam elmegyek és veszek valami ennivalót. De Anyák megelőztek. Bejöttek hozzám Anya, Apa, Mark April. De remélem mikor azt mondom hogy Apa akkor mindenki tudja hogy Michel-re gondolok. A nevelő Apámra. Az igazival nem sűrű a kapcsolatom. Na tehát ott tartottunk hogy bejöttek hozzám. Hoztak nekem hamburgert, kólát, és sült krumplit. 5 perc alatt megettem és utána beszélgettünk. Reggel a doktor is mondta hogy két óra után nyugodtan elhagyhatjuk a kórházat. Meg azt is mondta hogy minden nap legyen kint legalább 1 órát. Anyáék is már mindennel előkészültek. A bodykat kimosták, és a mostani adagot is hazaviszik kimosni. De az én drága kishúgom olyan falatka volt. Mikor megláttam Lau-t oda tipegett úgy hogy Anya fogta a kezét, felemelték, és megpuszilta az arcát. Le is fényképeztem. Nagyon aranyosak voltak. Olyan fél kettő körül elmentek Anyáék, és jött Tini.

-Szia!-na hogy vagytok?-kérdezi mosolyogva.
-Jól! De van ám alvója. Már vagy 3 órája alszik. De nemsoká éhes lesz. Amúgy mi van Jorge-val?
-Tudni akarod?-bólintok, majd kíváncsian kezdtem el nézni.-Hát van neki barátnője. Stephie. Tudod akivel előtted is járt. Na az szült egy gyereket, de állítólag egy másik embertől van. Akkor lett a baba mikor ti együtt voltatok. De mikor tegnap véletlenül kiejtettem a nevedet egyből felkapta a fejét.
-Micsoda? Te beszéltél rólam?
-Nyugi hazudtam!-most komolyan megnyugodtam.-Azt mondtam Stephie-nek hogy az unokahúgom vagy, és hogy szülsz. Jorge-nak meg azt hogy csajos hétvége lesz. Tehát minden rendben.
-Miss. Evans!-jött be a doktor.-Ha mindent összepakolt, akkor jöhet aláírni a papírokat. Utána saját felelősségre távozhat.
-Oké!

Tini megfogta a bőröndömet, én a babakocsit toltam le. Beszálltunk a liftbe és lementünk. Aláírtam vagy húsz papírt, és megkaptam az anyakönyvi kivonatot. És kimentünk a kórházból. A kocsim már ott állt. Tini jött vele. Kivettem a már ébren lévő Laura-t és betettem a bébiülésbe. Becsatoltam, majd Tinivel összenyomtuk a babakocsit és betettük a csomagtartóba.  Beültem a volán mögé, Tini meg az anyósülésre. És hazamentünk. Alig vártam már hogy először érjünk haza. Beálltam a garázsba, és elővettük újra a babakocsit. Bementünk a házba és mindenki ott volt. Az egész család. Meg persze Justin is. Nagy örömmel fogadtak bennünket. Mindenki körbepuszilgatta. Mi ketten beszálltunk a liftbe. Felvitt minket az emeletre, és benyitottam Lau szobájába. Betoltam a helyére a babakocsit, kivettem belőle a kislányomat, és a pelenkázóba tettem. Cseréltem neki pelenkát, és adtam rá egy rugdalózót, adtam neki ennivalót, majd az ágyikójába tettem. Amit Anya hazahozott plédet kimosta, és behoztam a szárítóról. Betakartam vele, odatettem hozzá a plüssmackót, a feje felett vannak csörgők, és tudjátok hogy a Penny-be lehet kapni ilyen zöldségfigurákat, és azokat kigyűjtöttem. Mindet odaraktam köré, és nagyon feltalálta magát. Raktam neki be a Disney Channel-t hogy valami azért szóljon. És tényleg elvolt.

-Kicsim gyere egy percre!-leszaladtam a lépcsőn Anyához és kérdően néztem rá.-Hívott Pattie! Szeretné hogy a hétvégén menjünk át vacsorázni.
-Mi van? Pattie hívott? És hogy én is menjek? Beteg esetleg?-anya csak egy olyan "Fejezd be kislányom!" nézéssel ajándékozott meg.-Oké, mond hogy ott leszünk!
-Na ezt már szeretem! És Lau baba mit csinál?-kérdezi anya.
-Hát játszott, de lehet hogy már alszik. Még megnézem a légzésfigyelőt, a hőmérőt, és a babaőrt hogy jól működik-e! Utána szerintem el fog aludni, én meg elmegyek futni egy fél órát.
-Oké!

Lau már tényleg aludt, és én addig elmentem futni, ugyanis vagy egy pár plusz kilóm. délután 6-ra otthon is voltam. Még az én büszkeségem aludt, ezért gondoltam kiengedek neki egy kis fürdővizet. Csak áttörölgettem kendővel, raktam rá egy pelenkát, majd egy virágmintás kis pizsamát. Megszoptattam, és betettem az ágyikójába. Édesen kezdett el nevetni. Tetszett neki a csörgő. Én addig magára hagytam. Megfürödtem, felvettem egy bugyit, egy rövidnadrágot, egy cicifixet, és a rövidnadrághoz tartózó pólót. Még mostam a fogam amikor a babaőrön keresztül hallom ahogy Laura sír. Raktam bébiőrt a szobába, a gardróbokba, a fürdőbe, és Síva-hoz. Kiköptem ami a számba volt, és átsiettem Lau-hoz. Már fáradt volt. Áttettem a ringatószékbe, és vártam amíg elalszik. Nem kellett hozzá 10 perc és már szunyókált. Még egy kicsit benne hagytam, addig megágyaztam neki, Nem párnát raktam alá hanem, ilyen lapos párnát. Szerintem értitek. Egy kicsit bundásabb takaró, és készen is volt. Átraktam az ágyába, és betakargattam. Mellé tettem a plüssmacit amit kapott és megsimogattam a fejét. Majd eszembe jutott. Mikor az első kisbabámat elvesztettem, Jorge adott nekem két kis takarót. Az egyik rózsaszín és bele volt írva hogy Laura, a másik pedig kék, abba pedig Federico volt beleírva. Azért mert ha lett volna még egy babánk akkor nekik. Már akkor is a Laura név volt a kiválasztott. Átmentem érte a szobámba, majd betakartam vele a lányunkat.

-Remélem tudod Laura hogy apukád nagyon szeret téged. És már alig várja hogy megismerhessen. Nagyon szeretünk!-megcsókoltam a homlokát és elhúztam a feje felett lévő függönyt. Bekapcsoltam a tévét, és adtam rá egy picike kis hangot. De mielőtt kimentem a szobámból visszanéztem rá.-Szeretünk Laura!

19 Rész!~Utód

...volna ha nem fordítom el a fejem. Nem hiszem el hogy képes lett volna. Elslisszoltam mellette. Visszamentem a terembe.
-A mai órának itt vége is van. A következőn majd rakunk rá plusz 1 órát.-megvártam amíg mindenki átöltözik, és elmegy. De én még maradtam. Elmentem abba a terembe ahol a tanárok tanulnak koreográfiát. Beraktam egy lassú számot amire elkezdtem táncolni. De jött egy e-mail. Jorge-től kaptam. Egy link volt az. És egy szöveg.

"Gale!
Ezt a dalt neked írtam. Minden érzésem, minden boldogságom, minden bánatom, és minden ami vagyok ebben a dalban van benne. Ez a dal csak a tiéd! Nagyon szeretném ha boldog lennél! 

Szeretlek! Jorge!"

Te Esperaré

Mikor meghallottam, a könnyeim eláradtak mint az árvíz. Aki nem érti hogy mit énekel olvassa el a magyar dalszöveget. Mivel ez a dal az enyém nagyon meghatódtam. Válaszoltam neki:

"Jorge!
Köszönöm szépen! Nagyon aranyos vagy. Pokolian hiányzol, és nem tudlak kiverni a fejemből. Egyfolytában csak te jársz az eszembe. Azon gondolkozok hogy mi van veled, és hogy mit csinálsz!

Szeretlek! Gale!"


Inkább elindultam haza. 10 perc alatt simán haza értem. Bementem a házba, és Anyához meg April-hoz siettem. De nem voltak otthon. Úgy mint Apa sem. Csak Mark. Ezt onnan tudtam hogy bömbölt a zene a szobájában.

-Hé, vedd már lejjebb!-ordítok a nagy hangzavarban.
-Mi van?-néz rám flegmán.
-Mi van? Az van hogy majd' szétszakad a fejem, hányingerem van, és szédülök, meg a gyomrom is kavarog. Szóval vagy bedugod a fülesedet, vagy én dugom bele a seggedbe.
-Jól van na!-megfordulok, és ki akarok menni. De elkezdtem szédülni. Olyan hányinger jött rám hogy a fürdőig meg sem álltam. Komolyan mondom hogy olyan hirtelen tört rám ez az egész. Mark meg csak utánam szaladt.-Hé húgi! Mi a baj?
-Csak hozd a gyógyszerest!-visszaszalad belőlem pedig továbbra is jön a valami.
-Itt van!-kikotorom belőle a hányáscsillapítót, és egy kis víz kíséretében be is veszem. Felálltam de 2 lépés után egyből vissza is siettem.-Hallod hívom az orvost!
-Siess!-kiszalad, és magamra hagy. Én meg csak azon gondolkozok hogy mi olyat ehettem. De fogalmam sincs. Megint abba hagytam most viszont el is jutottam az ágyamig.-Na mi van?
-Azt mondta hogy hívjuk ki az ügyeletet. Már telefonáltam nekik és azt mondták 5 perc és itt vannak.-és csengettek.

 Mark leszaladt, és nem egyedül tért vissza. Justin állt mellette. Mikor megláttam ismét rám tört az a bizonyos rosszullét. Ismét a WC felé vettem az irányt. Viszont ez csak egy vaklárma volt. Visszamentem, és addigra tényleg az ügyelet volt itt. Beletettek egy hordágyba, és az mentővel elindultunk. Mark végig fogta a kezemet. Tényleg 5 perc alatt a kórházba is voltunk. Egy kedves doktornő fogadott. Bevittek egy kórterembe és kivizsgáltak. Majd magamra hagytak. Addigra már ott volt Anya, Apa, és April is. De nem jöhettek be hozzám. Vártam hogy mikor lesznek meg az eredmények. Vagy fél órát vártam. Az orvos behívta Anyáékat és úgy mondta el hogy mi a helyzet.

-Hát hosszas vizsgálatok után kiderült hogy Miss Evans..-tartott egy kis szünetet. Egyébként miért hív mindenki úgy a kórházba hogy "Miss. Evans"? Nem értem.-gyermeket vár!
-Hogy mi?-hogy lehetek megint terhes. Hát persze. Hawaii-n mikor Justin félbe szakított minket, és utána.-Úristen, nekem gyerekem van Jorge-tól.
-Gale!-nézet rám Anya villámokat szóró szemeivel. Tudom hogy ő most nagyon haragszik, én viszont nagyon boldog vagyok. Elvesztettem életem szerelmét, és most egy részben visszakapom őt.-Köszönjük doktornő!
-Anya, tudom hogy mérges vagy de én viszont borzasztóan örülök. A szerelmemtől lesz kisbabám. Tudod, én is megértettem mikor te közölted velem. Arra kérlek te is érts meg! Tudod most hogy nem látom Jorge-t talán vissza kapom a gyerekünkbe.
-Ha téged ez tesz boldoggá akkor rendben!-magamhoz ölelem Anyát és Apának is adok az ölelésemből.-Figyelj, elmegyünk beszélünk az orvossal. Vigyázol addig a húgodra?
-Persze, és küld be a fiúkat.-Kezembe vettem April-t, és elkezdtem ringatni. És bejöttek a fiúk.
-Na mit mondtak?-kezdett el faggatni a bátyám. Először is odaadtam a kezébe a húgunkat, én pedig a Wc-be rohantam. Megint rám jött a hányás.Befejeztem utána visszamentem a fiúkhoz.
-Terhes vagyok!-mondom mosolyogva. Mark szemében öröm jelent meg. Juss-ra pedig ráfagyott a mosoly.-Mikor Hawaii-n voltunk. És most hogy elment Jorge, egy kiss darab maradt nekem belőle.
-Gratulálok!-ölel meg Mark. Justin is kinyögött valami ilyesmit.-És fiú vagy lány?
-Nem tudom, de nem is foglalkoztat. Egészséges legyen, és hasonlítson az apjára. Ez a lényeg!

*8 hónappal később, Agusztus 4*

Nagyon sok idő telt el! A kisbabám lány lesz, és még nem szóltam róla Jorge-nak. A neve Laura lesz. Justin-al nagyon boldogok vagyunk együtt. Igen együtt. Az út Apához le lett mondva ugyanis pont kórházba voltam, ezért most itt vagyok nála. Az utolsó napom. Ugye mindenki emlékszik Carla-ra. Ő volt itt a legjobb barátnőm. Ma találkozok vele újra. Felkaptam magamra egy csinos kis ruhát, amibe nem annyira látszik ki a hasam. Mert már eléggé nagy. 1 hónapom van hátra. D azért valami kis szexí ruha is elkel, ugyanis én vagyok Justin Bieber barátnője. Elindultam egy menő parkba ahol régen is ott találkoztunk. Leültem egy padra, és vártam. Majd megláttam őt egy kávézó előtt. Át akart jönni a zebrán. Megvárta hogy zöldet mutasson és átszaladt hozzám. Futva rohanok elé. Majd mikor felismer elsikítja magát.

-Jaj, szia! Te terhes vagy?-nézi meg a nagy pocakomat.-És de jó a hajad. Három ombre?
-Igen, annyira tetszik ez a hajszín!-mióta szakítanunk kellet Jorge-val azóta ilyen a hajam. Imádom így hordani.-Amúgy tényleg terhes vagyok. Ismered Jorge Blanco-t?
-Nem!-rázza meg a fejét.
-És ha úgy mondom Léon?-láttam az arcán azt a hatalmas döbbenetet.
-Te a Violetta sorozatba lévő Léon-ra gondolsz?-kérdezi ámulattal. Csak bólintok egyet.-Úr isten, Gale! Te attól a kib*szott helyes gyerektől vagy helyes?
-Igen!-mondom büszkén, és egy kicsit ki is húzom magam.
-Az első részben nem olyan helyes, de a második és a harmadik részben totálisan is az!-elmentünk fagyizni, majd megmutattam neki a közös képeinket Jorge-val. Elmeséltem neki hogy mi volt köztünk. És mindent ami azóta történt velem. Ő is elmondott mindent. De ez a pár óra eléggé kevés volt ahhoz hogy kivesézzük a dolgokat.
-És mikor indulsz haza?-teszi fel a kérdést Carla.
-4 óra múlva indul a gépem. Szóval én már itt se vagyok. Örülök hogy találkoztunk, és majd te is gyere hozzánk. Puszi Szia!-elköszöntem, és otthagytam. Visszataxiztam Apához.
-Szia Apa! Felmegyek és lefürdök amíg nem indulunk.-csak egy "Oké!" volt a válasza.

Nem nagyon érdekli hogy mi van velem. Sőt, Mark-al annyira rossz a kapcsolata hogy a tesóm nem is szokott hozzá jöni. Vagy ha Apa hívja a szülinapján fel se veszi neki a telefont. Ez még azért van mert mikor Anya velem lett terhes Apa akkor hagyta el. Anya Mark-al és Sasha-val Mamáékhoz költözött. Utána Sas-nak jött egy nagy lehetőség és neki el kellett utaznia mikor én 5 éves voltam. Azóta csak tavaly láttam. És Mark-ot ez annyira rosszul érinti hogy nem bír vele beszélni. Én meg is értem. Felmentem a vendégszobába, és letusoltam. És belebújtam egy kis mackó melegítőbe. Egy laza kis smink a hajamat leengedtem és a csomagomért mentem. Előtte gondoltam csinálok egy képet. Feltettem Facebook-ra, Twitter-re, és Instagram-ra. És azt írtam hozzá: "Indulás haza!" Apa lehozta a csomagjaimat, és én pedig beültem a kocsiba. Apa pedig elhajtott a reptérre



New York-ban vagyok. Most szálltam le a gépről, és várom a csomagomat.Látom amint jön a mozgó valamin. Odaér elém én pedig lekapom. A kezembe fogom, és elindulok a kijárat felé. Látom hogy Justin ott vár, de nem vett észre. Gondoltam megviccelem. Körbekerültem és hátulról a fülébe súgtam.
-Kit vársz Cicafiú?-súgom szenvedélyesen a fülébe.
-Ne haragudj, de pont a barátnőmet várom szóval...-megfordul és látja hogy kis is vagyok.-Szia Béby! Hiányoztál!
-Te is!-adok neki egy érzéki csókot. Átadtam Juss-nak a bőröndöt és a kocsijához mentünk. Én beültem az anyósülésre becsatoltam magam és vártam Justin-t. Bepattant mellém és elindultunk haza. Köszöntem Anyáéknak és felmentem az emeletre ám nem egy ajtó hanem kettő volt ott. Mindenki csak biztatott hogy menjek be. Lenyomtam és egy gyerekszoba volt az.-Istenem olyan aranyosak vagytok! Köszönöm!
-Szívesen,de ez még nem minden!-Ahogy megfordítottak ott volt az ajtajával szembe egy kis lift. Gondolom azért hogy ne keljen a babakocsit feltuszkolni.-És ma el is mehetünk bevásárolni a szobába.-átöleltem a szerelmemet, bár ilyen nagy hassal eléggé nehézkes. Bementünk a szobámba és lefeküdtünk. Összebújtunk és úgy aludtunk el.

*Aznap reggel 10:21*

*Justin szemszöge*

-Jó reggelt!-csikizem meg a már ébredő barátnőm arcát.-Na hahó! Keljél, utána megyünk megvesszük a gyereknek a szükséges dolgokat. Hahó, na 30 perc és indulunk!
-Ühüm!-kimentem, és felvettem a tegnapi ruhámat. Belőttem a sérómat, és kimentem a fürdőbe! 30 perc alatt készen is voltam. Ám az én szépséges barátnőm még az ágyban horkolt.
-Gale!-a szeme kipattant a helyéről.-Aj, kelj már fel! Már indulnunk kéne! És mire te összeszeded magad egy nap.
-Jó jó! Kelek!-felemelkedett az ágyból, és a fürdőbe ment.

És nem vicceltem. Fél óra múlva jött ki úgy hogy még nem volt rajta ruha. Belenézett a szekrényébe, és kikotort egy összeállítást. Nagyon szexi volt, és még hogy nagy a hasa. Áh, ne is beszéljünk róla. Feltette a fejére a napszemüveget, kezünket összekulcsolta, és még mielőtt lementünk volna bezárta a szobaajtaját. Nem szeret osztozkodni. Hát ő is úgy mos hogy az övéit külön, és az erkélyen van külön szárító. Na ott tartottunk hogy eltette a szobakulcsot, és kimentünk a kocsihoz. A nap nagyon sütött ezért mind a ketten feltettük a napszemüveget. Beültünk a kocsiba és elindultunk a babaáruházba. Nem volt messze. Akár gyalog is mehettünk volna de nem tudtuk volna mivel hazahozni a cuccokat. Leparkoltam, és bementünk az üzletbe. Sok nagyon szép kis ágy, fotel,meg mit tudom én mi volt.2 óra alatt sikerült mindent megvennünk. Ide most mindet leszűkítem.

 

Utána jöttek az apróságok. Pelenka, babaruha, cumi, cumitartó, cumilánc, cumisüveg,törlőkendő, popsitörlő, textilpelenka, ébiőr, hőmérő, légzésfigyelő, játék de vagy 100, meg stb. Ezzel is csak 2 óra telt el. És ez még csak a babának volt. Persze Gale is vásárolt magának cuccot. Akkor kb. 5 óra körül értünk haza. És úgy hogy Kenny jött utánunk egy nagy járművel. Mi elkezdtük összeszerelni a kiságyat, megcsináltuk a fürdőszobát, és teljesen készen volt minden. Még mi szereltünk, Gale folyamatosan mosta ki a kis babaruhákat. Megpuszilom neki a homlokát és átölelem a fél karommal. Amúgy a szoba tényleg nagyon jó lett. Még Gale oda volt az apukájánál, addig Michel-nek az jutott az eszébe hogy csináljuk meg a Gale szobája melletti helyiséget csináljuk meg babaszobának. Nagyon jó lett. Csináltak oda is erkélyt, meg egy nagy ablakot. Kimeszelte fehérre. Most meg csak be kellett pakolni

-Na szerelmem készen van!-végignézett a szobán és egy elégedett mosoly jelent meg az arcán.-Már csak a kisbaba hiányzik.
-Aki nemsoká megérkezik. Csak 1 hónap, vagyis már annyi sincs!-bánt hogy nem az enyém, de attól úgy fogom szeretni mintha a sajátom lenne. És Gale is azt mondta hogy a vezetékneve Bieber lesz.-Én ma még ide mindent átpakolok, hogy mire tényleg oda kerül a sor, Laurát csak be keljen ide hozni. Segítesz?
-Persze!-Kenny elment haza, Gale szülei, és Mark is lefeküdt. Csak ketten maradtunk. Mindent megcsináltunk, mindent az eredeti helyére raktunk és ilyen lett a végeredmény.

-Justin köszönöm szépen!-megcsókoltam és az ölembe kaptam. Átvittem a másik szobába.-Justin tegyél le mert menni akarok fürdeni. 5 perc és itt vagyok.
-Siess, Baby!-rácsaptam a fenekére. Kuncogva becsukta az ajtót. Ledőltem az ágyra. A plafont néztem, és jött egy üzenetem. Az az orvos küldet aki a kisbabánkat figyeli.

"Sajnálattal kell közölnöm a kislányuk down kórós. A megállapítás most született. A gépen többször is átfuttattuk, de mindig csak egy eredményt kaptunk. És még rosszabb hír, a gyerekük nem biztos hogy túléli a szülést."

18 Rész!~Nélküled

-Engedd el!-lép elé Jorge.
-Ne, nem kell ez lesz a legjobb!-oké én ezt most nem értem. Mindene megvan, milliomos, és minden lányt megkaphatna, de mégis a halált választja?-Hogy legyek boldog mikor a legszebb, legcsinosabb, és "minden pasi álma" lány nincs mellettem. Én így nem lehetek boldog. És legalább ti együtt lehettek nem kell hogy elmenj!
-Na jó ezt verd ki a fejedből!
-Nekem erre nincs időm! Azt akarod hogy téged is megöljelek?-néz Jorge-ra az ember.
-Őt se fogod!-és hasba rúgta az embert. Justin újra szabad volt. Elkezdtek szaladni felém. Mikor mellém értek velük együtt mentünk. Kiszaladtunk az osztályfőnökhöz aki azt parancsolta hogy szedjük össze az összes cuccunkat. És a buszba találkozunk. Félre értés ne essék, nem háború van csak a szállodát támadták meg. Van ilyen! Felszaladtunk a rezidenciára, és 10 perc alatt mindenki bepakolt. Semmit nem zártunk be, csak fogtuk magunkat és bementünk a buszba ami kivitt a reptérre. Már csak ránk vártak. Leültünk egy helyre és elindultunk a reptérre. Találtunk járatot de igaz nehezen. Felszálltunk a gépre, ahol jó meleg volt. Nem szeretek hidegbe utazni. Helyet foglaltunk ugyan úgy ültünk mint jövetbe. Leültem legbelül, beraktam a nyakpárámat, magamra terítettem a plédet, fejemre tettem a fejhallgatót. És mint mindenki nyugovóra tértem.

*7 és fél óra múlva*

-Haló!-arra keltem fel hogy csörög a telefonom. Anya volt az.-Szia Anya! Mond?
-Kicsim hol vagy?-szól bele kétségbeesetten. Mire elmondtam hogy a repülőn ülök és hogy miért.-Szívem elfojt a magzatvizem. Már elindultunk a kórházba. Mikor érsz ide?
-45 perc és ott vagyok! Nagyon vigyázz magadra, és a kicsire is!-és a beszélgetés véget ért. Pördültem egyet a tengelyem körül, ahol a fiúk, és a két barátnőm kérdően nézett rám.-Anya most szül. Ott kell lennem mellette.
-Már csak fél óra!-feltettem a fejemre a fejhallgatót, és csak bámultam kifelé az ablakon.

Láttam amint lassan megérkezünk New York-ba. Komolyan Anya ma szül, holnap pedig szalagavató. Még jó hogy ma jöttünk haza. Mondjuk így is rossz mert Anya bent van s kórházba, és én végig ott leszek mellette. Így az éjszaka semmit nem tudok aludni. Míg ezeken gondolkodtam megérkeztünk a reptérre. Ott a becsekkolási idő max. 10 perc. Annyit levonva odaérünk a kórházba kb. 5 perc alatt. Kiszálltunk a gépből, és elkezdtünk kifelé venni az irányt. Vagy 5 biztonsági kapun tuti át kellett mennem. Mikor végre elértük a kiutat azt hittem álmodok. Csoda volt onnan kijutni. Fogtunk egy taxit és Jorge meg Én bementünk Anyához. Beszaladtam a recepcióra, ott egy kedves hölgyhöz fordultam.

-Elnézést, én Christa Marabu lánya vagyok. Ha jól tudom most szül. Merre találom?
-3 emelet, 5 szoba! De nem mehetnek be.-felszaladtam, már Mark és Sasha (?) is ott volt. Nem tudom hogy ért hamarabb oda mint mi de ügyes volt.-Hogy van Anya?
-Gyerekek!-lép ki Apa. És a kezébe tartja April Venucci-t, a kistestvérünket.-Köszöntsétek April-t a húgotokat.
-Egyem meg! Nagyon szép kisbaba!-tartom oda az ujjamat. Kis gyenge ujjaival próbálta megszorítani lágyan.-Anya hogy van?
-Jól, nemsoká bemehettek hozzá!-leültünk, és vártuk hogy kijöjjön az orvos.-Be lehet menni Mrs. Crista-hoz.
-Köszönjük!-felállok, és besietek a szobába. Anya eléggé fáradt volt.-Szia Anya! Hogy vagy?
-Jól, ha minden jól megy holnap haza is mehetünk!-olyan jó volt Anyára nézni.-De menjetek haza, holnap lesz a szalagavató! Arra elmegyek.
-Nem lesz! Ebben az évben csak májusba lesz!-mikor ezt meghallottam egyből Jorge-ra néztem. Akkor ő vissza fog utazni.-D e attól hazamegyünk mert fáradtak vagyunk. Szia Anya!

*Otthon!*

Bent ülök a szobámba és rajzolok. Nem nagyon szoktam, de a ha mégis akkor szépeket alkotok. Nagyon rossz az a tudat hogy a szerelmed nemsoká elfog utazni, és te nem láthatod, nem érezheted magad mellett. Ahogy ez megszólalt bennem gondoltam hogy le is rajzolom. Ez itt az amit érzek. Egy darabka rózsa töri össze a szívem. És azért rózsa mert Ő boldog lesz, ezért rózsa, de nekem viszont összetörik a szívem miatta. Huh, ez rímelt. Végeztem a művemmel, és a többi közé tettem.

-Gale! Én összecsomagoltam. Holnap 10-kor indul a gépem.-jött be a rajzom ihletője.-Nagyon szeretlek, ugye tudod?
-Persze hogy tudom!-öleltem meg.-Nincs kedved itt aludni?
-De, de van!-az ölébe kap, és beledob az ágyba. Betakarózok, és követelem hogy bújjunk össze! Átölel erős karjaival, én pedig mellkasára hajtom a fejem.Így aludtunk el!

*Másnap a reptéren!*

-Kérem a Spanyolországba induló embereket induljanak el a 2. kapuhoz! A gép 10 perc múlva fel fog szállni. És a poggyászokért nem vállalunk felelősséget! Jó utat mindenkinek!
-Akkor ennyi volt!-áll fel Jorge.-Remélem tudod hogy mindig is szerettelek. A gyűrű ami az ujjadon van, remélem mindig én jutok róla majd eszedbe és az hogy bármire képes lettem volna érted. Szerettelek, szeretlek, és szeretni is foglak. Szeretlek Gale Evans!
-A tetoválásom azt bizonyítja hogy nálam jobban senki sem tud majd téged szeretni. És szerintem nem kell hogy bizonyítsak mert te érzed ezt magadtól. De nem hagyhatom hogy üres kézzel távozz el. Úgy mint te adtad nekem a gyűrűt, én is szeretnék neked adni egy karkötőt. Arra érlek hogy ezt ne vedd le, és hogy mindig legyen nálad, mint nálam a gyűrű. Szerettelek, szeretlek, és szeretni is foglak. Szeretlek Jorge Blanco! Vigyázz magadra, és ha meggondolnád magad tudod hol találsz!
-Tudom! De nekem most mennem kell! Szeretlek!-nem akartam sírni, de ezt nem én irányítottam. Átöleltem, és az illatát magamba szívtam. D ez az egész csak 1 pillanat volt. El kellet válnunk egymástól. Mikor szembe volt velem tökéletesen láttam ahogy egy könnycsepp fut végig az arcán. Ahol megállt oda adtam neki egy puszit. Még egyszer megsimogatta a kezemet, és lassan elváltak. Elindult a kapu felé és elveszett a tömegben.

Ránéztem Tini-re. Semmit nem tudtam leolvasni az arcáról. Újra visszapillantottam a tömegre, és még egyszer feltűnt Jorge arca. Elkezdtem szédülni és már nem bírtam tartani a saját testsúlyomat. Tini tartott meg. Figyeljetek, érzett már valaki úgy mintha a szerelme nélkül csak egy fél lenne? Bennem ez az érzés fogant meg. Inkább elindultunk haza. Fogtunk egy taxit, és hazarendeltettük magunkat. Én hamarabb kiszálltam mint Tini, elköszöntem tőle és bementem a házba. A szobába, mindent letörölgettem, kiporszívóztam, lemostam az ablakot, befújtam légfrissítővel, az ágyneműmet és a függönyömet Anya kis is mosta ami már megszáradt, tehát azt is felhúztam. Nem akartam hogy a szobában bármi is emlékeztessen Jorge-ra. A gyűrűn, a fényképeken, és az emlékeimen kívül semmi. Ezzel eltelt vagy 2 óra. Ránéztem az órára, és még csak 1 óra. Nekem meg ma két táncórám van. Az egyik Juss csoportjával, a másik pedig az én kis mestercsoportommal. A hétvégén meg már szünet van. Tehát nekem vissza kell mennem Paris-ba Apához. Mármint az igazihoz. Mert ez nekünk csak mostoha Apánk. 1 éves korom óta ő nevel. Úgy tekintek rá mintha a saját apám lenne. Mivel még gyerek az idő, gondoltam elmegyek a fodrászhoz, meg a műkörmöshöz. Köztudott hogy Síva nélkül én sehova nem megyek, ezért most is adtam rá egy kis egybe való kutyaruhát, meg egy kutyakabátot. Pórázra csatoltam, és elindultunk. Szerencsémre válik ilyenkor hogy a főutcán lakok. Befordultam az üzletbe, és levetkőztem, majd Síva-ra is ez várt. Egyből bele is ülhettem a fotelba és most egy új hajszínt próbáltam. Szőkéből indulva rózsaszín, lila, kék. Vártam hogy Samanta felkenje az ombrét. Amíg az száradt addig a manikűrös megtudta csinálni a körmöm. Igen egybe van a kettő. És végül ilyen eredményt kaptam. Nekem nagyon tetszett. Elindultam a táncterembe, de nem szoktam meg hogy mindenki engem néz.




































-Sziasztok!-lépek be az asszisztenseim irodájába.-Na hogy állsz Grace?
-Szia, de jó a hajad! Fodrásztól jössz?-bólintok.-Juli már elkezdte az órát, és én is nemsoká belekezdek. Amúgy csörgött az irodádban a telefon, de nem bírtunk bemenni hogy felvegyük. Az üzenetrögzítő kapcsolt be.
-Köszi akkor jó munkát!-elmentem a saját irodámba, lepakoltam a táskámat, és visszamentem a folyosóra. Tudjátok nálunk úgy van az öltöző, hogy mint a gimiben ilyen szekrényekbe pakolunk, és hát itt is. Külön van a Kezdő, Haladó, Mester, És a Tanultaknak. Mert van 4 ajtó amire ki van írva hogy milyen csoport, és annak a tagjainak ott vannak a szekrények. És azokat mentem ellenőrizni. Minden rendebe volt. Visszamentem a és megnéztem ki keresett. Katy Perry!
-Haló?-szól bele Katy.
-Szia! Itt a Sexy Dancing Girls tánciskola igazgatója Gale Evans! Kerestél!
-Ohh! Igen, helló! Jövőhét hétvégén lenne egy nagy koncertem. Elvállalnád a csoportoddal a fellépést?
-Mikor lesz?
-Vasárnap 18-kor?-ezt nem hiszem el. Ki kell hagynom ezt a lehetőséget, mert Apához repülök.
-Nem jó! Paris-ba repülök. De oda tudom küldeni a Haladó csoportomat.-őket nem én tanítom de mivel az én iskolám, ezért itt mindegyik az én csoportom.-Csak le kell írni a dallistát, és arra saját koreográfiát is tudunk neked csinálni.
-Oké!-lediktált egy csomó számot. Leírtam őket egy lapra, és átvittem Grace asztalára. Ő már nem volt ott.-Ezek lesznek azok. Kb. 2 órás koncert. Fejenként 150.00 forint.
-Oké, rendben!-megbeszéltük hogy előtte egy nappal fel fogom hívni. És letettem a telefont. Beleírtam az irodai noteszembe az időpontot, és hogy mi az esemény. Majd átöltöztem a táncos ruhámba. Elindultam az én termem felé.

-Na sziasztok!-csukom be az ajtót. A táncosaim elkezdtek tapsolni. Mindig így köszöntenek.-Mindenki itt van? Mert fontos dolgot szeretnék nektek mondani. Jövőhét Szombaton megtartom az utolsó órát ebben az évben. Utána egészen Január 6.-ig zárva lesz. Mert tudom hogy van itt olyan is aki még iskolába jár. De az iskola csak Február 1.-én kezdődik. Tehát a szünetbe is ugyanúgy lesz iskola.
-Oké! Akkor kezdjük az órát?
-Igen! Figyeljetek Crazy Stupid Love zenéjére táncolunk ma.Megmutatom az egész táncot utána lépésről lépésre elkezdem megmutatni ahogy szoktam. Sharlott légyszíves indítsd el a gépet. 5,6,7, és 8!-eltáncoltam az elejétől a végéig, majd tényleg minden egyes mozdulatot külön vettünk. De nekik nem kell annyira részletesen elmagyarázni, hiszen ezért Mesterfokúak. 1 Óra bőven elég egy koreográfia megtanulásához. Utána jöhet a magassarkú óra. Single Ladies zenéjére kezdtünk el riszálni. Ezt is hamar betanulták. Nem hiába az én csoportom!-Ez az! Nagyon ügyesek voltatok! Menjetek öltözzetek át. Utána mindenkinek kijár a pihenés!
-Szia!

Alig volt 30 percem hogy kifújjam magam, és már itt is vannak Juss-ék.
-Sziasztok!-tudom hogy egyszer betanulják a koreográfiát, de Juss úgy rendelte el hogy minden koncertjére más legyen a koreográfia.-Na mizu?
-Te vagy az Gale?-jön közel hozzám. Mire elnevetem magam.-Olyan furcsa vagy! De egyébként jól áll! Mint minden!
-Köszi!Na akkor álljatok be mögénk, és megy a Lolly.-megint eltáncoltam az elejétől a végéig, és adtam az instrukciókat.-Nem Justin, másik balra!
-Ja!-és mégis a jobbra megy. Majd elkezdet hisztizni hogy nehéz. És a zenére csak úgy elkezdett hülyén táncolni. De nagy menőségében nem vette észre a széket és átesett rajta. Komolyan mondom hogy szakadtunk a nevetéstől.-Ha ha ha! Nagyon vicces!
-Tudjuk, azért nevetünk!-lököm oda neki. Mikor kinevettük magunkat segítettünk neki felállni.-Tudod mit akkor most énekelj el lassabb dalt.-kezébe vette a mikrofont, és a Nothing like us. Szépen, tisztán, és érzelmesen elkezdte énekelni. Belőlem meg feltörtek a régi emlékek. Ahogy ma el kellet válnom Jorge-től. És szép lassan az összes többi emlékünk! Éreztem amint a könnyek ellepik a szememet, és már nem bírtam tovább. Kirohantam a teremből, és a lány WC-be szaladtam. Pár másodperccel később hallom ahogy Justin dörömböl az ajtón. Nem akartam beengedni de berúgta az ajtót.
-Gale?-törli le a könnyeimet.-Miatta sírsz ugye?
-Ismersz!
-Nézd! Én megértem hogy szereted és hiányzik, de nem sírhatsz örökké érte!-szerintem ő nincs vele tisztába hogy ma reggel váltunk el.-Van más is aki mindent megtenne érted!
-Tudom!-Justin két keze közzé veszi az arcomat, és ajkaival az enyéimhez közelít. Már hunytuk le a szemünket amikor megtörtént...

17 Rész!~Mielőtt elmennék...

-Valami probléma van uram?-jönnek oda a többiek.
-Igen, a hölgy ellopott egy plüssmedvét. Már a rendőrséget is értesítettük!-de ez nem is igaz. Én nem loptam, és soha nem is lopnék. De egy pillanat.
-Meg lehetne nézni a biztonsági kamerát?-ugrott be ez az ötlet.-Azon tálán bebizonyíthatnám hogy ÁRTATLAN VAGYOK!
-Rendben, jöjjenek!-követtük az irodába, és köré gyűltünk az asztalának. Majd elindította a felvételt. Mikor próbáltam a sapkát egy kislány pont a macit ölelte magához, majd amikor az anyukája rászólt hogy tegye vissza a polcra, rátette csak nagyon a szélére. Én meg mikor megfordultam egy kicsit meglöktem a polcot, és a maci a táskámba landolt.-Elnézést kérem! Tényleg ártatlan. Akkor menjenek, és szabadon távozhatnak.
-Viszlát!-köszöntem el.-Na ezek után én ma már nem szeretnék vásárolni. Menjünk haza!
-Oké!-Visszamentünk a szállodába. Én felmentem a szobába és kipakoltam, mint ahogy a többiek is tették. De én utána lementem a partra sétálni. Szerencsémre nem volt sötét, mert a fáklyák  világítottak.


-Szia!-áll meg mellettem Jore.-Mit csinálsz, te itt?
-Gondolkozok!-vágok rá kapásból.-Gondolkozok azon hogy hol rontottuk el? Annyira hiányzol! Te nem érzed ezt? Komolyan, mikor nem látlak vagy nem vagy itt mellettem hatalmas űrt érzek a szívemben. Ezt a te hiányod váltja ki! És azt szeretném ha mindig velem lennél. És ezért kérlek hogy ne menj el!
-Gale! Én.. én már döntöttem. Nem akarom hogy Violetta szerepébe csöppenj. Talán jobb lett volna ha akkor nem jövök utánad. Talán most nem itt tartanánk. Lehet vele lettél volna boldog, és ezt most neki mondanád. Te lettél volna boldogabb. Én meg most nem számítok. Csak az a baj hogy én már totálisan szerelmes vagyok beléd. Tudod mindenhol ott van a volna szó. Ha az nem lenne boldog lehetnél. Nélkülem!
-Mi bajunk?-teszem fel a kérdést.-Most vallottunk szerelmet egymásnak és mégsem vagyunk a másik karjaiban. Nem akarom hogy elmenj!                                                                                                      
-Ha én elmegyek legalább ez maradjon itt veled.-letérdelt, és elővett a zsebéből egy gyűrűt.-Szeretlek! És ha nem mennék el, lennél a feleségem?
-Jorge!-komolyan, nagyon zavarba voltam. Szerelmet vallottam neki. Szeretem. De őt most jobban mint Justin-t. És ez könnyeket is csalt a szemembe.-Igen! Igen lettem, és lennék is a feleséged! Nagyon szeretlek!
-Én is!

Felhúzta a gyűrűt és megállt előttem. Azt hiszem nem mert megcsókolni. De én meg akartam őt. Szép lassan közelítettem felé. Majd egy hirtelen mozdulattal ajkaimat az övéire tapasztottam. Tudjátok ti milyen ez az érzés. Ilyenkor érzem hogy teljes vagyok, és nem csak egy fél. Tudom hogy ő megvéd. És szívből kívánom nektek is ezt az érzést. Ez az egy csók többet mondott mint az összes többi beszélgetésünk. A hasamban furcsa érzés volt. A gyomrom néha magától... nem tudom. Biztos a pillangók. Majd kezemmel a hajába túrtam. Nem akartam hogy ennek vége legyen. Ezért az ölébe ugrottam. A hogy tartott a fenekemnél, hát nagyon jó volt. Legszívesebben most helyben letepertem volna. Nagyon szexi volt. És mivel az ölébe voltam tudtam és szó szerint éreztem hogy akar. Jesszusom ezeket én mondtam? Soha nem szoktam így beszélni. De most ez nem izgatott annyira.

-Gale ezt itt nem szabad!-állít le. Leszállok a az öléből majd kajánul elmosolyodok.
-Itt nem szabad? Azaz pont itt?-nézek rá perverzen. Csak egy nevetés volt a válasz. -Tudom és igazad van. Menjünk vissza. De úgy hogy egy kicsit maradj le!
-Jó!-szép lassan elindulok és a szemem sarkából figyelem hogy Jore jön e mögöttem. De mindig ott volt. Egy kb. 5 perc után meg is érkeztem. És fel akartam menni a szobába csak Tini megállított.
-Hé nem nézünk egy jó kis filmet?
-Ööö most nincs kedvem mert...-majd bejött Jorge.-Szia!
-Jorge nincs kedved filmet nézni?-faggatja Tini. Hát ezt most be bukta mivel az volt a válasza: "Most máshoz lennem kedvem!" Én viszont mosolyogtam az örömtől.-Jól van menjetek csak, de mikor majd ki kell hogy sírjátok a bánatotokat ne nekem tegyétek meg!
-Martina!-kiabáljuk egyszerre.-Jó nézünk veled filmet.
-Szupi!-és betette a Szexvideó filmet. De 20 perc után el is aludt. Ezért Jore az ölébe vette és bevitte a szobájába. Én meg addig a sajátomba mentem. Vártam hogy jöjjön a szerelmem. Már vagy 10 perce várok. De nem jött. Elővettem a telefonomat, és felmentem Fb.-re. Hát persze hogy fent volt.

Én: Nem jössz?
Ő: Hova?
Én: Hát.. Ah felejtsd el! Na csá!

-Bunkó!-mondtam magamnak. Felálltam hogy bezárjam a rezidenciának az ajtaját ugyanis már mindenki alszik. És utána visszamentem az én saját szobámba. Bezártam azt az ajtót is és bementem a hálóba. Becsuktam az ajtót és mikor megfordult egy váratlan személy volt előttem. Az ölébe kapott és csak nézett.-Jorge!
-Ide gondoltad?-és megjelent arcán az a perverz mosoly. Mikor már válaszolni akartam rátámadt az ajkaimra. Lassan elkezdett velem sétálni majd ledöntött az ágyra.-Már nagyon régóta várom hogy újra történjen valami kettőnk között.
-Hát nem kell tovább várnod!-és újra megcsókol. Elkezdtem vetkőztetni. A pulóverjével kezdtem, majd a pólóját már maga vette le. Kezemet végig simítottam kocka hasán. Ám felállt rólam. Megijedtem. D e csak a villanykapcsolóhoz ment. Lekapcsolta. Ám még így is tisztán láttuk a másikat. Visszajött hozzám. Rám feküdt, de vigyázott hogy ne nyomjon sehol. Belenéztem azokba a gyönyörű szemeibe, kezemet pedig az arcára tettem és megsimogattam. Olyan puha volt. És sima.-Mire vársz?
-Csak el szeretném mondani hogy mielőtt elmennék ezt meg kell tennem!

Nem kellet kétszer mondani. Átfordultam és most ő volt alul. Levettem róla a nadrágot és megint én kerültem alulra. Hát nem volt lassú  1 perc alatt levette a ruháimat. Már mind a ketten fehérneműben voltunk. Megint fordítottam a helyzetünkön, és egyre lejjebb mentem. Majd mikor már elértem a boxerét felhúzott. Nem értettem semmit.  De nem is baj. Joreg kikapcsolta a melltartómat, és levette a bugyimat is. Majd én is megszabadítottam az alsójától. Már majdnem újra megcsókoltam csak kopogtak.

-Ugye ez csak vicc? Ki keres téged ilyenkor?-fogalmam sincs. Tényleg nem, tudtam ki az. Felvettem Jorge pólóját mert az pont eltakar. Felálltam róla. És az ajtóhoz siettem.
-Justin mit keresel itt?-tátom el a számat.
-Nem láttad Jorge-t? De várj, ez az ő pólója! Itt van mi!-csak a fejem rázom. De bejött mellettem. És a szobámba ment. Jorge meg pont gombolta be a nadrágját.-Ch! Hagyjuk már!
-Mi a bajod?-tárja szét a kezét. Közelít Juss felé majd meglöki.-Azt mondtad hogy most egyenlőre szingli maradsz! Akkor meg mi a bajod?
-Fiúk elég! Justin menj el!-és elment.-Jorge mi volt ez az egész?
-Ne haragudj! Azt hiszem én most megyek!-de megállítottam. Ha már nem volt semmi köztünk, akkor legalább aludjon itt!-Rendben!

*Másnap*

Na hát az este igenis volt köztünk valami. Miután mondtam hogy aludjon itt. Testünk újra egybe olvadt. És vele voltam együtt. Végig, és csak ez a lényeg. Ma reggel pedig egy napsütéses reggelre ébredtünk. Tudom hogy van függöny de átlátsz! Vagyis kívülről nem látnak, de én belülről igen. És hát nagyon idegesítő ha a szemedbe süt a nap. A szemem lassan kinyitom majd beleszippantok a levegőbe. Igazi Hawaii illat volt. Majd szemem az óra irányába vetettem. 9:24.Tehát ideje lenne felkelni. Erőt vettem magamon és kibújtam Jorge karjai közül. Próbáltam úgy hogy ne ébredjen fel, de lehetetlen volt. Csak dünnyögött egy kicsit. Magamra kaptam a pólóját, és bementem a fürdőbe. Felkaptam egy nagyon csinos kis ruhát. Majd visszamentem a szobába. Jorge még nem volt fent. Nélküle nem akartam elindulni enni, ezért összeszedtem a szétdobált holmikat, beletettem a szennyes kosárba, és kimentem a rezidenciába. Hát úgy képzeljétek el hogy van 7 emelet. És mi a 6.-an vagyunk. Mikor felérkezel a liftel egyből egy ajtón mész be. Ott van konyha, nappali, ebédlő, és 6 szoba. De valami baromi nagy. De hát senki nem volt ott. Gondoltam hogy átmegyek Tini-hez.

-Jó reggelt!-lépek be a szobájába. Gyönyörű szép rend volt ott. Olyan mint az enyémbe.-De csini vagy!
-Köszönöm! De te is!-egy farmer rövidnadrág, és egy kiss feliratú póló.-Mi volt az este? Mintha kiabálást hallottam volna, de lehet hogy csak álmodtam. Nem tudom! Nagyon fáradt voltam. Arra emlékszem hogy néztük a filmet. Elaludtam?
-Igen! Jorge hozott be.-és eszembe jutott a tegnap este. Talán Tini is tudhatna róla. Elvégre is a legjobb barátnőm. De előtte megbeszélem Jorge-val.-Én most vissza megyek, majd jövünk, ööö... jövök ha indulhatunk. Puszi!
-Aha, szia!-kiszaladtam a szobájából. Majd mikor becsuktam magam mögött kitört belőlem a nevetés. Inkább visszamentem a szobába.
-Szia Szerelmem!-ad egy csókot Jorge.-Mehetünk enni? Már éhes vagyok!
-Igen, de beszélni akarok veled! Tini-nek nem kéne elmondani hogy újra együtt vagyunk.
-De de persze.-ölel magához.-Gale! Remélem tudod hogy én attól még vissza megyek Spanyolországba.
-Igen! Sajnos tudom.-átkaroltam a derekát és kiindultunk a rezidenciára. Érdekes, most mindenki kint volt. Komolyan. Nem volt olyan ember a helyiségbe aki ne minket figyelt volna. Majd Tini legelőször felsikított és odaszaladt hozzám.
-Jaj, gratulálok! Én tudtam hogy újra össze fogtok jönni.-mondja boldogan. Mire Juss oda szól: "Dehogy tudtad!" Komolyan nem tetszik hogy nekem itt flegmázik.-Oh, Justin drágám! Tán bal lábbal keltél fel?
-Jaj de vicces! A vakbelem is nevet!-szerintem ezek között még lesz valami.-Elmentem enni!
-Mi is megyünk!-tipegtem ki az ajtón. Juss bezárta az ajtót, és lementünk az étkezőbe. Ettem egy finom rántottát sült kolbásszal, és egy pohár limonádéval. Azt meg kell hagyni hogy az ebéd mennyei. És befejezésként egy kroaszant.-Hát gyerekek én tele vagyok!
-Együtt érzek veled! Nem megyünk le egy kicsit fürdeni?-persze hogy mindenki benne volt. Felmentünk a szobánkba és én felkaptam magamra az Amerikás bikinimet. Megvártam amíg Jorge is felveszi magának a szánt ruhadarabot. Utána pedig lementünk a partra. Foglaltunk egymás mellet 6 napozóágyat és mindenki lepakolta a sajátjára a cuccot.

Komolyan ki voltunk egymáson.Még bele se mentünk a vízbe de már is Tini vizes volt. És utána mi volt? Nagyon sok minden. Nagy nehezen elindultunk be a vízbe. Kb. odáig mentünk hogy nekünk lányoknak mellig érjen. Szerencsénkre medúza meg pont nem volt. Elkezdtünk hülyéskedni. Juss nyakába vette Tini-t és bele akarta lökni a vízbe, de Tini gyorsabb volt így belekapott a vállába, és a vége az lett hogy mind a ketten a vízbe kötöttek ki. És hát Tara meg Mark között is szikrázik a levegő. Köztem és Jorge közt pedig tudjátok hogy mi a helyzet. Vállára vett és velem együtt borult bele a vízbe. Már lassan 2 órát töltöttünk benne a vízbe, ami a végén kezdett hideg lenni. Így kivonultunk a vízből. Lefeküdtem a napágyra, feltettem a napszemüveget és hagytam hogy a nap beragyogja a testemet.

-Nézzenek oda! Itt van a két Miss!-szerintem nem kell hogy mondjam ki volt előttünk. Kitaláljátok ti azt!-Csak nem észrevette Jorge hogy ki is volt mellette? Gale, végre megérdemelted amit kaptál!
-Szerintem is ideje volt újra össze jönnünk!-a fiúk pont most szálltak ki a vízből, tehát ez kapóra jött. Amy szeme előtt csókoltam meg a barátomat. És ezt se ő, se Juss nem díjazta.-Egyébként köszönöm, hogy azt kívántad hogy legyünk együtt.
-Jaj, fogd már be a kis pofádat. Tudod van is egy olyan zene. Azt neked küldöm!
-Te beszélsz?-már nem is azért, de Amy bikinivonala villantott. Remélem mindenki érti hogy mire célzok. És hát ennek hangot is adtam.-Inkább menj fel és borotváld le a bikinivonaladat, mert Honolulu másik oldalán is kiüti a nyaralók szemét! Puszika!
-R*banc!-természetesen a fiúk egyből a déli oldalt kezdték szemügyre venni, majd kitört belőlük a nevetés-Kuss!
-Igenis Bikinivonal!-jó lehet hogy egy kicsit durva volt! De megérdemelte.-Halljátok már 16:32, nem megyünk fel, utána úgy hallottam lesz itt a szállodába show. Aszt hiszem Mini Disco, meg ilyen Kabaré show. Megnézhetnénk!
-Oké!

Elindultunk felfelé azzal a céllal hogy átöltözünk, és nézzük majd a műsort. Csak azt nem mondtam hogy 7 órától kezdődik. Na mindegy addig szétnézünk Honolulu-n. A szobába megszárítottam a hajam, és egy alkalomhoz illő ruhát vettem fel. Cipőt pedig mert egyszerűen imádom a magassarkú cipőket. Mert persze lány vagyok. Na hát ott tartottunk hogy puccba vágtam magam majd átmentem Jorge szobájába. Tudom hogy egy kicsit későn szólok, de aki nem tudná hogy hogy kell kiejteni annak ajánlom figyelmébe ezt az oldalt: http://hu.forvo.com/word/jorge/ Sokat fog segíteni. Vissza a szerelmemhez. Bementem hozzá, és pont a tus alatt állt. Adni akartam neki egy csókot de mivel csupa víz volt inkább mellőztem. Úgyis kapott már eleget! Kimentem a fürdőből és megindultam a terasz felé. Hát gyönyörű volt a kilátás. Aki csak teheti nézzem meg mert fantasztikus hely! Majd az az ötlet vezényelt meg hogy az egyik este lemehetnénk ketten sétálni. Megmondom az igazat hogy kiskorom óta arról álmodozok hogy majd az egyik tengerparton sétálni fogok a szerelmemmel a naplementét nézve. És ez a hely tökéletes arra hogy az álmomat valóra váltsam. Én egy meseszép ruhába, Jorge pedig egy elegáns ruhába. Erről jut eszembe. Vajon mibe fog jönni Jore?

-Jore, mibe jössz?-ordítok be a fürdőbe.
-Milyen becenév az hogy Jore?-jön ki a fürdőből egy szál semmiből. Én magassarkúba vagyok és még így is magasabb nálam. Ezt utálom.-És mi lenne ha te választanád ki a ruhámat.
-Ezt akartam hallani.-teljesen ismer. Összeválogattam neki egy olyan Ős ruhát, amit ki is készítettem az ágyra. Ám sehol nem volt. Bementem a fürdőbe hogy megnézzem mit vacakol ennyit. Hát természetesen a haját csinálta.-Még mindig a hajadat csinálod?
-Hé ne bántsd, idő kell hogy jól nézzek ki! Egyébként már végeztem.-elment mellettem, és mintha itt se lennék ott is hagyott. Mivel én készítettem neki a ruháját utána siettem.-Azt biztos hogy elmondhatom hogy a barátnőmnek van ízlése!
-Oh, köszönöm!-megvártam hogy felvegye a ruhát, és kimentünk a rezidenciára. Páran már ott voltak. Értsétek úgy hogy Tara, és Mark. Megvártuk még Tini-t és Juss-t majd elmentünk vacsorázni. Itt isteni finom a kaja! Most este megkóstoltuk a kagylót, ami isteni finom volt. Rákot is ettem, de azt már nem díjazta a hasam. Nem volt jó! Ízlések és pofonok! Mellőztem ezt az ételt. Helyette ettem egy nem tudom mi volt a neve süteményt. Finom volt.
-Aki szeretne részt venni a Kabaré Show előadáson az induljon el a nagyterembe. 10 perc múlva kezdenek!-szólalt meg a hangos bemondó.

Felálltunk az asztaltól, és a nagyterembe igyekeztünk. Elfoglaltuk a helyünket, és vártuk hogy megkezdődjön a Show. Addig beszélgettünk. Viszont egy váratlan pillanatban ellepték a termet 10 rabló. Fegyver volt a kezükbe. Mindenki elkezdett pánikolni. Menteni akartuk az életünket, de elkapták Justin-t. A nyakát megszorították, és fegyvert szorítottak a halántékához. Justin élete veszélyben van. Felhúzta és...