2014. november 21., péntek

24 Rész!~Barna herceg, de melyik?

...balesete volt. Kérlek gyere be hozzá.
-Máris megyek!-rátapostam a gázra és a kórházig meg sem álltam. Bementem az épületbe és megkerestem az a kórtermet ahol Gale van. Kint ott volt mindenki.-Hogy van Gale?
-Az orvosok azt mondták hogy semmije nem tört el, csak emlékezet kiesése van. Vagyis senkire és semmire nem emlékszik elvileg. Még kómában van de azt mondták a doktorok hogy ez a legvalószínűbb.-olyan rossz volt ezeket hallani. Tudtam hogy az én hibám. Ha nem veszünk össze akkor nem történik ez meg.
-Gale Evans szülei? A kisasszony felébredt és szerencsére emlékszik. Először a szülei mehetnek be hozzá.-felálltak és bementek, de az orvos maradt.-Holnap már ki is mehet a kórházból.
-Oké köszönjük!-mondja Mark, majd felém fordul.-Köszönjük hogy itt voltál de már nincs rád szükség. Húzz el!
-Sziasztok!-otthagytam őket. Sajnálom hogy nem lehettem a szerelmem mellett. Nagyon hülye voltam. Gale balesetezett miattam és ráadásul van naki egy kisbabája. Annak örülök hogy nem lett komoly baja.

*5 hónap múlva Január 15.*

Két hónap telt el. Anyáéknak holnap lesz az esküvője. Nagyon izgatott vagyok már. Óriási buli lesz több ezer vendéggel, és egy zenekarral. Én és Sasha leszünk a koszorúslányok. Megbeszéltük hogy először én megyek Justin-nal és Lau-val, mögöttünk pedig Sasha, a férje, és Linett. Mivel apa még nem látta anyát nagy nagy meglepi lesz neki. Tegnap volt a leánybúcsú amin nagyon jól éreztük magunkat. Mama és papa is iderepülnek hozzánk. Mind a két szülőm részéről. És hát ők is nagyon idegesek, akárcsak mi. Hetek óta erre készülünk. April kishúgunk várja a legjobban. Ő adja oda a gyűrűt. Minden tökéletes lesz. Például anya nagyon szép lesz! Holnap már 5 órakór a fodrásznál ülünk mind a hárman. Nekem és Sasha-nak kontyba lesz a hajunk anyának meg valami kis díszes haj.

-Minden megvan?-kérdezem este 23:00-kor.-Akkor menjünk haza. Holnap nagy nap lesz!
-Sziasztok!-beültem a kocsiba és hazamentem. Átnéztem Lau szobájába és már nyugodtan aludt. És én is ezt tettem.


Ma van a nagy nap! Reggel 4 órakor felkeltem. Felvettem egy farmert, egy póló-pulóvert, egy magassarkú cipőt. Megfésülködtem, semmi smink. Átmentem Lau-hoz aki még aludt. Nem volt szívem felkelteni ezért megcsináltam neki a helyet a babakocsiba és abba tettem bele. A kozmetika innen 10 perc sétálva, tehát annyira nem indulok el kocsival. Csak hát ilyenkor még sötét van. Majd 7 óra fele világosodik. Ebbe anya is beleegyezett. Így gyalog átmentünk oda. Sasha már ott várt minket. Mi is beleültünk a székbe és vártuk hogy csodát tegyenek velünk. 9 órára értünk onnan haza. Felvettük a ruhánkat és még minden elintéztünk. Majd így néztem ki:
A hajam:



















A sminkem:













A rúzsom:















A körmöm:















A ruháink (enyém a rózsaszínű):



















A cipőm:










A táskám:





















-Itt van értünk a kocsi!-kiabál be anya 3 órakor.

Felvettem Laura-t és az ölembe hoztam ki. Lesiettem és a kocsiba ültem. Justin ült a volán mögött. Beültem az anyósülésre és elindultunk a templomhoz. 20 perc utazás után a templom hátuljánál szálltunk kis és a hátsóajtón mentünk be. Itt már csak az utolsó igazítások voltak. Vártuk hogy mikor szól ide papa hogy kezdődik. Pontosan 13:55-kor jött be hátra. Anya belekarolt papába, én Justin-ba karoltam, aki fél kezébe Lau-t fogta. És mögöttünk pedig Sasha és mellette a férje, előttük pedig Linett. Legelöl pedig a kisasszony ment. Azaz April. Nála volt egy kosár rózsa amit anya előtt szórt le. Izgatottan vártuk hogy megszólaljon a zene. De mihelyst az első dallam felcsendült April betipegett a nagy terembe. Mindenki felállt és ránk szegezte a tekintetét. Komolyan még soha nem féltem annyira attól hogy el fogok esni a magassarkúba mint most. Csak jobban megszorítottam Justin karját. És ahogy végignéztem az embereken két személy nagyon is kitűnt. Jorge és Stephie. Ott álltak és mosolyogtam. A mosoly rajtam is látszott, csak az enyém az arcomra is fagyott. Na tehát vissza az esküvőre. Anya odaért apához mi pedig félreálltunk oldalra.

-Kedves Gyermekeim!-szólal fel az anyakönyvvezető.- Ez az a nap, amikor új korszak kezdődik szerelmetek történetében, amelyre ha vigyáztok, örökké  tarthat, közös jövőtökre örömöt és boldogságot hozhat. Emlékezzetek arra a pillanatra, amikor a gyűrűt egymás kezére húztátok, legyen ez életetek alapja, erős kötelék a nehéz napokban is. Bárhol lesztek a világon, együtt egy kis szobában, vagy éppen távol egymástól a világ két szélén, mindig gondoljatok arra, hogy a szerelem és hűség jelét viselitek ujjatokon. Ha valaki ezzel nem ért egyet az most szóljon vagy hallgasson örökké! Akkor Christa Marabu, elfogadod hites férjedül az itt megjelent Michel Tieson-t?
-Igen, elfogadom!
-Michel Tieson, elfogadod hites feleségedül az itt megjelent Christa Marabu-t?
-Igen elfogadom!
-Akkor ez a két karikagyűrű jelképezze szerelmeteket, hűségeteket, és az örökké tartó szerelmet!-felhúzták a gyűrűt és újra az anyakönyvvezető felé fordultak.-Az ásó, kapa, és a nagyharang válasszon el titeket egymástól. Mostantól férj és feleség vagytok! Megcsókolhatjátok egymást!

Nagy taps, és fütty tört ki a teremben. Én komolyan meg is könnyeztem. Olyan boldog voltam. Anyáék odamentek a szüleikhez és adtak át egy egy szál virágot. Hozzánk is odajöttek megpusziltak minket, mi gratuláltunk nekik. Visszaálltak az asztal elé és egy tálcáról vettek le pezsgőt. Odahívtak minket is. Megittuk, és rögtön jöttek a vendégek gratulálni. Néhányan még hozzám is odajöttek. Ezzel eltelt vagy fél óra hossza. Mindenki kivonult a teremből és csak mi maradtunk megint úgy mentünk ki hogy April elől, mi utána mögöttünk Sasha-ék. És leghátul pedig az ifjúpár. Ahogy kiléptek az ajtón egyből elkezdték rájuk dobálni a rizst, meg a rózsaszirmot. Ezután pedig a lányok felálltak egy sorba és el akarták kapni a menyasszonyi csokrot. Természetesen én is beálltam hátra. És hát én is kaptam el. Mindenki nevetett és egyből arra gondoltak hogy Justin-nal jön az esküvő. Hát azért ott még nem tartunk. Elkezdődött a menetel. Átsétált az násznép a kultúrházba ahol lesz a lakodalom. Már meg volt terítve, mindenkinek ki volt írva hogy hova ül. Mi egy nagy színpadon ültünk. Ott volt az asztalunk. Vagyis anya és apa ült középen. Én ültem anya mellet mellettem Lau, és Lau mellett Justin. Apa mellett meg Sasha, mellette a férje, és mellette Mark. Linett külön ült ahol a kicsik esznek. Hozták a húslevest, a rántott húst, disznót, pörköltet, és sok minden mást. Mikor mindenki jól belakott a házasok a táncparkettre mentek, és megkezdték a nyitótáncot. Nagyon vicces volt.

-Hölgyem szabad egy táncra?-kér fel Justin. Nyújtom neki a kezemet, mire lesétálunk és mi is elkezdünk táncolni. Furcsa volt ilyen ruhába de nagyon élveztem. Lau meg dédimamával volt. Nagyon szereti őt hisz mama sokat vigyáz rá. Meg amúgy is. 87 éves, és már nem szabad neki táncolni. Ezért azt mondta hogy vigyáz rá.-Hallod, mit keres itt Jorge és a barátnője?
-Fogalmam sincs de mindjárt kiderítem.-Justin-t úgyis lekérték én meg odamentem anyához és félrehívtam.-Anya miért vannak itt Jorge-ék?
-Én hívtam meg mert csak a gyereked apja. Miért? Baj?
-Nem csak tudni akartam! Egyébként nagyon jó a buli!-még beszéltem volna anyuval csak jött Tini. Szívesen táncoltam vele. Mondjuk 1 óra múlva jött anya hogy pisilnie kell. Biztos voltunk vagy 4-en akik ott voltunk. Eléggé nehezen oldottuk meg. 5 perc múlva pedig visszamentünk.
-Gale, nem cigizünk?-jött oda anya egyik barátnője. Mivel csak egyszer van ilyen buli persze belementem. Kimentünk és elszívtunk egyet.-Az a kislány a tiéd ott fent a színpadon. A dédiddel?
-Ki másé lenne?-mondtam büszkén. Visszamentünk a terembe, és szinte csak embereket lehetett látni. Meg akartam keresni Justin-t de Valaki egészen már kért fel lassúzni.
-Enyém lehetne ez a tánc?-kérdezi Jorge.

Hát nagyon meglepett de persze elfogadtam. Olyan jó volt vele táncolni. Azt akartam hogy a dalnak soha nem legyen vége. Nyakába voltam borulva ő pedig a derekamat fogta. Csak a zenekar átváltott. Megköszöntem a táncot és felmentem Laura-hoz. Bevonultam egy kis fűtött szobába ahol pelenkát cseréltem meg megetettem. Visszavittem a nagyihoz és egy kicsi ittam. Majd érzem hogy rezeg a telefonom. A nagy ruha zsebébe nyúltam és elővettem a telefonom. Az Instagram jelzett. Jorge felrakott egy képet amin meg lettem jelölve. Hát mondjuk pont nem egy ilyen képen szerettem volna ha megjelöl. Visszasüllyesztettem a telefonomat a zsebembe és lementem táncolni apával. Hozzátette a beszélgetéshez hogy nagyon szép vagyok az ilyen "hercegnős" ruhába. Mondjuk táncolni nehéz benne. Úgy táncoltunk 23:00-ig de hozták a tortát. Egy gyönyörű szép emeletes torta volt az. Az ifjúpár felvágták és mindenkinek jutott 2 szelet. Megettük és jött a menyasszonnyi tánc. Hatalmas sor volt akik mind arra vártak hogy megtáncoltassák a menyasszonyt/vőlegényt. Jó sok pénzt kerestek az tuti. Mindenki csak dobálta a pénzt. Én anyával és apával is táncoltam. Úgy voltam vele hogy még a többiek táncolnak én kimegyek cigizni. Felvettem a kabátomat és kisiettem. Elővettem egy szálat és meggyújtottam. Álltam és egyszer csak valaki az ölébe kapott és azt kiabálta hogy "Lopják a menyasszonyt!" Reméltem hogy Juss az de nem.

-Mit csinálsz? Tegyél le!-mondtam még nyugodt hangon.-Elmentek otthonról? A szívbajt hoztad rám!
-Nem akartalak megijeszteni.-ránézek Jorge-ra és egyből tudtam hogy ha itt maradok kint vele tuti hogy hülyeséget csinálok.-Hallom jelentkezel a Violetta-ba? Ugye tudod mi lesz a szereped?
-Igen, Tini csak a meghallgatás után mondta el. Próbáltam volna visszakérni a jelentkezést de nem tudtam. Sajnálom!
-Nem, nem semmi baj!-hogy lehet hogy őt ez nem zavarja?-Színészek vagyunk és megoldjuk.
-Ömm... Persze. És tudod mikor derül ki hogy kit vettek fel?
-Azt hiszem hogy két nap múlva értesítik azt aki nyert. Meg akkor már inkább veled csókolózzak mint egy idegennel.
-Mi? Csók is lesz?-álljon meg a menet. Azt nekem senki nem mondta hogy csókolózni is fogunk.-Nekem ezt nem mondták!
-Ohh! Na mindegy én visszamegyek! Szia!-olyan mérges lettem. De nem rá. Inkább magamra. Hogy hagyhattam ott? Hogy lehettem ilyen hülye? Éreztem gyengéd érintését a vállamon. Ahogy megszólalt. Nem mertem megfordulni. Féltem hogy nem ő lesz az. Hogy talán másnak is lehet ilyen az érintése.
-Gale! Gyere menjünk vissza!-ezt már felismertem nem Jorge hanem Justin volt az. Kicsit csalódtam, de a álcázva bólintottam. Besétáltunk a terembe. Még javában folyt a tánc, éppen ezért felmentem a helyünkre. Mama aludt és Lau-nak hűlt helye.
-Mama hol van a lányom?
-Itt van mellettem. Vagyis itt volt.-ezt nem hiszem el. Ha a kislányomnak valami baja lesz azt soha nem bocsájtom meg a mamámnak. Kiszaladtam és azonnali keresésbe kezdtem. Majd a templom mögött láttam amint a kezébe tarja. Nem hittem a szememnek. Odamentem és felpofoztam...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése