2014. november 13., csütörtök

23 Rész!~Féltékenység

-Oh... Hogy ma van a családi vacsora?-kérdezi úgy mintha nem is lenne feltűnő hogy pont az ex barátnőjével akart összefeküdni.
-Akkora egy paraszt vagy!-felállok és a kezemet lendületből indult el Justin arca felé.

Persze hogy egy hatalmas pofonnal ajándékoztam meg őt és a barátnőjét. Megfogtam a babakocsit és eljöttem onnan. Vártam amíg anya kijön és elhajtottam onnan. Egész úton csak néma csendben ültem, csak a rádió volt ami törte a csendet. Alig vártam hogy hazaérjünk. Kivettem Lau-t és a babakocsit és bementem a házba. Felmentem és elaltattam Lau-t. A szokásos esti mese, még a ringatószékbe volt megágyaztam, beletettem ágyba, elhúztam az ágynak a függönyét, bekapcsoltam a tévét, és kimentem az erkélyre. Direkt nála mentem ki mert ma ott még nem volt szellőztetve. Álltam az erkélyen és néztem a csillagokat. Majd egyszer csak gitár hangot hallottam. Justin állt az udvarunkon egy gitárral a nyakába. És a That should be me dalt énekelte. Mikor befejezte lementem hozzá egy pohár vízzel. Megálltam előtte és arcon öntöttem a vízzel. Csupa víz volt. Önelégülten fordultam meg és mentem be a szobámba. Nem tud egy kis dallal újra visszaszerezni! Meg is fogom neki mutatni.

*Másnap 18:33*

Csak Justin-ra tudok gondolni, és arra hogy így ér véget a kapcsolatunk. Persze vele is az lesz mint Jorge-val. Szakít velem és összejön Selena-val! És megint én maradok szarba.

-Hahó csajszi!-lép be a szobámba Tini.
-Szia!-köszönök neki. Hangom erőtlen és vékony, tekintetem pedig üres.
-Mi történt?-elmeséltem neki mindent, még a legapróbb részleteket is.-Találsz nála jobbat is!
-Kit? Talán Jorge-t?-most lehet hogy egy kicsit igazságtalan leszek, de ki kellett mondanom.-Tudod torkig vagyok azzal hogy mindig csak vele jöttök. Köztünk már nem lesz soha semmi! Neki barátnője van, akit szeret! Csak mert van egy gyerekünk az nem azt jelenti hogy ki is fogunk békülni! És erről a témáról le is lehet szállni.
-Gale, én a legjobb barátnőd vagyok! Csak segíteni szerettem volna, de ha te ezt visszautasítod azt nagyon sajnálom!
-Oh, persze! Sértődj meg te is! Elegem van. Tegnap a barátom megcsalt, ráadásul érzelmileg tök kivagyok! Anyagilag nagyon szarul vagyok, ami a pénztárcámat illeti, és Lau is nyűgös!
-Hé! Én mindig itt leszek neked. Tudod hogy számíthatsz rám!-olyan jó volt ezeket hallani. Mindenkinek ilyen barátnőt kívánok mint amilyen nekem van.-Tudod mit!? Menj el valahova, mondjuk akár táncolni is egy kicsit, én pedig vigyázok Lau-ra!
-Köszönöm, de nem!
-Biztos?-csak bólintottam, mert tudtam hogy neki ma nagy programja van.-Oké akkor én megyek.

Anya vagyok. Nem hagyhatom a gyerekemet magára. Felelősséget vállaltam érte. És persze meg is tartom. És most hogy Justin-nal összevesztem megint egyedül vagyok. Jó lenne ha megint velem lenne, de már nem tudnék bízni benne. Szerintem itt ért véget a kapcsolatunk. Ahogy ezen gondolkoztam felhívott az unokatesóm David. Megbeszéltük hogy ma találkozunk. De ő csak 9 óra után ér majd haza mert orvos, és ügyelni kell. De még azt is mondta hogy hozzam Laura-t. Nem sűrűn találkozunk, ugyanis ő nem itt lakik. És ma le fog jönni. Csak bökkenő hogy ma van egy másik buli is és mi egy olyan "Partikéró" nevezetű házba megyünk. Hát én belementem. Ő még jóba volt Sasha-val ezért külön megkért hogy szóljak neki. Felhívtam hogy este 8-kor indulunk. hát tőlünk egy külön kis faluba laknak a szülei meg a testvérei és ő hozzájuk megy. Nekem meg a nagyszüleim ott
élnek és így nagyon régóta ismerjük egymást. Egyébként nagyon jó fej, rá mindig lehet számítani. És már vagy 5 éve nem láttuk egymást. Hát mivel ez egy különleges alkalom ki kell hogy csípjem magam. Vörös rúzs, füstös fekete szem, kis alapozó, egy édes parfüm. És persze egy nagyon csinos szett.


-Szia!-hallom valakinek a hangját. Hogy pontosan kinek azt nem tudom mert a fürdőben voltam, az illető hangja pedig halk volt.
-Ki vagy?-jövök ki rúzzsal a kezembe. Hát nemmás volt mint Justin.-Oké akkor induljál meg magad előtt amíg szépen mondom!
-Ne csináld már Gale! Meddig fogsz még ezért haragudni?
-Hát nem is tudom... Örökké!-kituszkoltam volna az ajtón de nem hagyta magát. Hirtelen pont szembe voltam vele és kapott az alkalomra. Megcsókolt. Nem bírtam neki ellent állni. Olyan jó édes volt a csókja. De egyben keserű volt mert tudtam nem csak engem csókolt az előző napokba.
-Ez így már jobban tetszik!-egy kaján vigyor jelen meg az arcán.

 Az egyik oldalára adtam neki egy puszit majd visszamentem megerősíteni a rúzst. Készen lettem és kimentem Justin-hoz. Csak most tűnt fel hogy a rúzsom olyan erős hogy nyomot hagyott Juss fél arcán. Átmentem Lau-hoz és tisztába tettem, adtam rá egy meleg ruhát. Sapka, sál és egy kis zokni rá. Betettem a babakocsiba és ráhúztam azt a takaró szerű valamit amit fel lehet csatolni a babakocsira hogy csak a feje látszódjon ki. Lementünk a nappaliba és elköszöntünk anyáéktól. Kint elköszöntem Justin-tól és elindultam Sasha-hoz. Egy visszafogott ruhába volt. Nem hiába 25 éves. Egyébként tényleg nagyon szép. És utána jött a kislánya. Nagyon vagány csajszi. Egy tapadós farmer, egy körsál és egy könyökéig érő póló. Nagyon szép volt. Beült hátra és Lau-t kezdte el pesztrálni. Persze Lau tűrte. Sasha pedig mellém ült. Beszélgettünk amíg odaértünk. Majd kiszálltunk egy háznál de nem volt ott senki. Átmentünk a vele szembe lévő buliba de ott nem voltunk hivatalosak. Persze egyből eljöttünk onnan. Na akkor menjünk el David-ékhoz mert legalább vele találkozzak. Átmentünk, de a házba csak a testvére, a barátja, és a 3 gyerekük. A legkisebb olyan 2 éves volt, a középső 4 a legnagyobb pedig 5 éves volt. De David sehol.

-Szia Kate! Hol van David?
-Ott van kint.-majd furcsán néz rám.-Nem láttátok?
-Helló!-jön be az ajtón az emlegetett.-De rég láttalak Gale! Te hány kiló vagy?
-55, de ne erről beszéljünk!
-Oké akkor menjünk a buliba!-veszi magához a piákat és indul...na.
-Mi nem megyünk a buliba. Nem oda készültünk!
-Semmi baj! Iszunk itt!-na hát ekkor kitört belőlünk a nevetés.-Vagy menjünk a másik házhoz.
-Daviiiiid!-kiálltja a legkisebb gyerek aki pont most mászott be az asztal alá.
-Ez melyik volt?
-Daviiiiid!-kiáltja újra el magát a kislány.
-Jaj, gyere! Nyaljam a szemedet!-na hát itt megint mindenki dőlt a nevetéstől. Bemászott az asztal alá és megpuszilta a kislányt.-Na indulás!
-Menjünk!-mindenkinél volt legalább két üveg pia. Kimentünk és beraktuk hátra a csomagtartóba. Beültünk a kocsiba és David akkor látta Lau-t, ugyanis Linett kint maradt vele.
-Ez a kislány tiszta olyan mint te!
-Mivel az anyja vagyok.-beindítom a motort és szépen lassan elindulok a házhoz. Eléggé lepukkant hely. Bementünk egy nagy szobába, az asztalra kipakoltuk az italokat.

-Na akkor vetkezzünk le!-hát itt mindenkiből kitört a nevetés.-Nem úgy értettem. Vegyük le a kabátot akin van.
-De senkin nincs...
-Igyunk!-vett elő egy pálinkás poharat és mindenkinek töltött pálinkát.-Te is kérsz Linett?
-David!-néz rá mérgesen Sasha.-Nem ihat! Még csak 10 éves.
-Én csináltam meggy likőrt abból egy nagyon kicsit ihat. De ne sokat mert megviccel. Mark is úgy járt. Ivott egy csomót és nem érezte a hatását. De utána alig bírt felállni.-elővett neki is egy pálinkáspoharat és az egy kortyból egy egész pohár lett. Persze Linett mint a felnőttek egy korttyal lehúzta. Az anyja viszont nagyon mérges volt.-Na akkor egészség.
-Hé! Nekem adjál mellé üdítőt.-tölt nekem egy pohár meggy márkát.-Egészség!
-Viszont!-koccintottunk és lehúztuk az egész pohárral.-Na akkor rakok be valami zenét.
-De hol?-volt ott egy hangfal és rácsatlakoztatta a telefonjára. Berakta a No roxa áj zenét mire elkezdett táncolni. Mi nem akartunk Sasha-val táncolni de átjött Sas egyik unokatestvére Adam és felrángattak minket.
-Na táncolj már!-nyaggatott David.

De addig mondta hogy a végén már tényleg táncoltam. Persze nem úgy ahogy a tánciskolába csak táncoltam. Nagyon jó volt újra látni. Mi kiskorunkban nagyon szerettük egymást. De tényleg hogy mindenhova együtt mentünk vagy 5 éve nem láttam. Igaz két évvel öregebb nálam de mindig engem tekintett idősebbnek. Táncoltunk egy darabig és utána már nem volt kedve senkinek. Fáradtak voltunk mindannyian. Eldöntöttük hogy hazamegyünk.

-Mi, máris mentek?-kérdezi David.
-Igen, de mi lenne ha holnap átjönnél hozzánk?
-Ott leszek!-kimentünk a kocsiba és pont egy mix ment. Felhangosítottuk a kocsiban a rádiót, erre David elkezdte rázni magát.
-Hallod, anya és Michel ugye nem házasok?
-Nem. De miért?-olyan furcsa hogy Sasha most ezt így felhozta. Ha nem ismerném azt mondanám készül valamire.
-De akkor miért nem házasodnak össze? Már itt lenne az ideje. És mi ebben segíteni is fogunk.-persze belementem.

Nagyon szeretem anyát és apát, itt az ideje hogy összeházasodjanak. Régóta vannak együtt és még nem mondták ki a boldogító igent. Igen apa megkérte már anya kezét de nem házasok csak jegyesek. És nagyon szeretnék koszorúslány lenni. Szép habos-babos ruhába járni. És a kis Laura-t is szeretném már egy csini kis ruciban látni. Hazavittem Sasha-t meg Linett-et és hazamentünk. Áttörölgettem a kis Lau-t, ráadtam a pizsit, beletettem a ringatószékbe és addig megágyaztam neki. Nem is kellet olvasni neki egyből elaludt. Én is visszamentem a saját kis birodalmamba és  lefeküdtem az ágyra. Csak néztem a plafont és vártam hogy elringasson az álom.

*Másnap 7:23*

-Gale! Gale kelj már fel!-hallom Sasha vékony kis hangját.-Gyere váltsuk be a tervünket.
-Mi?-elmagyarázta az ötletét és nekem meg végre kellet hajtani. Lementünk a konyhába ahol anya éppen a reggelit készítette.-Szia anya! Uhh... Mi ez a jó illat?
-Törekedj a tervre!-szólt rám a nővérem.-Anya, neked Michel megkérte a kezed ugye?
-Igen!-válaszolt, de közben nagyon is méregetett minket.
-És nem szeretnél lagzit csapni?
-Jaj lányom! Hát persze hogy szeretnék, de nem tudom hogy Michel benne lenne?-nem értem anyut. Ha nem szeretne lakodalmat apa, akkor nem kérte volna meg a kezét.-És én már öreg vagyok ehhez.
-Csak bízd ránk!-otthagytuk anyát. Bementünk apa dolgozószobájába ahol pont valami tervrajzot nézett.-Szia apa!
-Sziasztok!
-Apa légyszíves figyelj ide kérlek!-letett a kezéből minket és várta hogy folytassuk.-Apa te össze akarsz házasodni anyával?
-Igen, jó lenne. De nincs rá időnk. Tudod a szervezés meg minden. Nagyon sok időt vesz igénybe ami nekünk nagyon kevés van.
-Akkor bízzátok ránk! Ma estig találjatok ki egy időpontot és mi a többit összehozzuk.-nagyon meggyőző volt Sasha beszéde. Szerintem teljes a siker.
-És mi lenne ha vennénk ki szabadságot, ti meg intéznétek a ruhákat mi pedig a többit?-sikítva ugrottunk apa nyakába.


Elmentünk és anyával is közöltük a hírt. Annyira megörült hogy apa nyakába ugrott. Megvártuk amíg lenyugszik. Mondta hogy 10 perc és reggeli. Felmentem egy egybe való ruhát vettem fel. Ezzel még nem telt el 10 perc ezért átmentem Lau-hoz és már fent volt. Kicsit nyűgös volt, de még nem akart felkelni. Hát hagytam még hogy egy kicsit pihenjen. Mondjuk Linett nagyon sokat foglalkozott vele. És hát a sok jó mellet egy kis nem olyan jó hír. Ma délben átjött hozzám Tini. Jött hogy új szereplőt keresnek a Violetta sorozatba. És hogy jelentkezzek. A múltkor is mikor elmentem castingra nem vettek fel. Akkor most miért mennék. Ha Lara szerepére nem vettek fel akkor Kyra szerepére miért vennének fel? Persze azért elmentem és hát azt mondták majd értesítenek. Valami szöveget kellett felolvasnom. Azt se tudom mi lenne a szerepem. Tini most mondta el hogy Lara testvérét alakítanám aki szerelmes Léon-ba. És utána járnak is. Hát mikor megtudtam azt hittem hogy hanyatt vágom magam. Esélyem se volt hogy visszacsináljam a dolgokat.

-Ne izgulj! Ha felvesznek csak ismertebb leszel. De lehet hogy kell énekelni is. Énekelj!-nem tudok énekelni. Azért megpróbáltam a Légzés dalt. Király Viktor énekli. Ahhoz képest hogy nem angol a dal el tudtam énekelni.
-Nagyon gáz volt?
-Nem! Nagyon jó volt. Te miért nem énekelsz?-kérdezgetett. Azt hiszem maradok a táncnál. És ezt vele is tudattam.-Oké te tudod. De nekem mennem kell. 1 hét és itt a főiskola. Tudod hogy le akarok diplomázni és neked is készülni kéne rá.
-De hisz még el se kezdtük. Akkor mit tanuljak?-nem foglalkozott vele, csak nevetett egyet és kiment. De felváltotta a helyét David.-Szia!
-Hahó, na mizu?-jött be az ajtón. Adott két puszit és leült az ágyra.
-Semmi! Miért mi lenne?
-Semmi!

*Justin szemszöge*

-Szia Christa!-köszönök Gale anyukájának.-Gale itthon van?
-Persze, az emeleten. Menj csak fel!-elindulok az emeletre és hallom ahogy nevet egy ismeretlen hang. Mikor kinyitottam az ajtót egy fiúval hancúrozott az ágyban.
-Ez meg mi?-lépek be az ajtón?
-Justin ő itt David az unokatesóm.-azt hiszi hogy be fogom venni ezt a süket dumát.
-Aha persze! Én meg hülye vagyok. És akkor én vagyok az aki megcsalja a másikat, ugye?
-Nem ő tényleg az unokatesóm.-csak néz egy darabig majd magához veszi a táskáját és elindul.-De tudod mit. Elegem van belőled! Szánalmas vagy! És te nem bízol bennem. Szakítok veled, és menj a picsába!
-Állj meg!-hiába kiabáltam beszállt a kocsiba és elment.Mentem volna utána de Mark megállított.-Mit akarsz?
-Elegem van belőled és abból hogy folyton megbántod a testvéremet. Húzzál ki innen és soha többet be ne tedd a lábad ebbe a szobába! Érted vagy fordítsam?-na most ez nem jött jól. Így is ideges voltam de elvesztettem a kontrollt. Nekimentem az egyik barátomnak. Ha nincs ott David... Nem is merek belegondolni mi lett volna. Elmentem onnan. Beültem a kocsiba és kerestem Gale-t. Sehol nem találtam. Úgy voltam vele hogy ráhagyom a keresést mikor megcsörrent a telefonom. Christa volt az.
-Szia! Segíthetek?
-Gale, Gale!-nem tudtam mi lehet. Sírást hallottam, Gale nevét mondták, ti ilyenkor mire gondolnátok?-Gale-nak b...

2 megjegyzés: